Best-practice adatbázis

„MOBILITÁS és KÖRNYEZET” EGYETEMKÖZI KUTATÁSI PROGRAM

A projekt célja: A győri Széchenyi István Egyetem és a veszprémi székhelyű Pannon Egyetem által alkotott konzorcium által biztosított önerővel kiegészülve a közel 3,2 milliárdos összköltségvetésű „Mobilitás és környezet: járműipari, energetikai es környezeti kutatások a közép- és nyugat-dunántúli régióban” című, TAMOP 4.2.1⁄B-09⁄1⁄KONV-2010-0003 sz. projekt célja a kutatás-fejlesztés-innováció-oktatás fejlesztésén keresztül a felsőoktatás minőségének javítása, az intézmények vonzerejének, versenyképességének növelése. A 2010 nyarán kezdődött, két éves futamidejű együttműködés témája a járműipar, energetika és környezeti kutatások, amely a maga nemében egyedülálló az országban.
A projekt sikeréhez jelentős mértékben hozzájárul, hogy a kutatási területek kialakításában, a feladatok meghatározásában a konzorciumi tagok vállalati partnereként többek között a magyar gazdaság meghatározó szereplői, az Audi Hungaria Motor Kft. és a MOL Zrt., valamint a Continental Teves Kft. működött közre.

Projekt megvalósító:

Cégnév:

Széchenyi István Egyetem (Győr)
Pannon Egyetem (Veszprém)

Város:

9026 Győr
8200 Veszprém

Utca, hrsz.:

Egyetem tér 1.
Egyetem u. 10.

Telefon:

+36 96/503 400 / 3116
+36 96/613-678
+36 88/623-835

Fax:

96/329-263
88/624-911

E-mail:

Széchenyi István Egyetem:
dinnyes.almos@sze.hu
információs cím: zoldhajtas@sze.hu

Pannon Egyetem:
morvaib@uni-pannon.hu
információs cím: zoldhajtas@uni-pannon.hu

Web:

http://zoldhajtas.sze.hu/
http://uni.sze.hu/
http://www.uni-pannon.hu/

Projektvezető (kontakt):

Dr. Dinnyés Álmos, Stratégiai és Fejlesztési Igazgatóság, Széchenyi István Egyetem

Morvai Bálint, Stratégiai Igazgatóság, Pannon Egyetem

Megvalósítás időszaka:

2010. 06. – 2012. 06.

Forrás:

Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP - 4.2.1/B konstrukció
(vissza nem térítendő támogatás: 3 milliárd Ft)

Projektméret:

3,2 milliárd Ft

 

Tevékenységek:

 Az együttműködésen alapuló projekt létjogosultságát bizonyítják a nemzetközi szinten is érzékelhető környezeti kihívások. Számítások szerint a világ járműparkja 2050-re 800 millióról 2 milliárdra nő.
A motorizáció előre látható növekedése azonban nem járhat együtt az energiafogyasztás ilyen arányú növekedésével, továbbá a környezeti ártalmak csökkentésének igénye is egyre hangsúlyosabbá válik. A motor- és hajtáslánc technológia területén elsődleges fejlesztési irány a hatásfoknövelés, illetve a veszteségek csökkentése. A hagyományos üzemanyagok (dízel olaj, benzin) részaránya e fejlesztéseknek köszönhetően is az összes fogyasztáson belül úgy 50 százalékra csökken, míg az alternatív hajtóanyagok (SunFuel, SynFuel, CNG, hidrogén) fokozatosan átveszik a meghatározó szerepet, illetve a megújuló energiaforrásokból nyerhető elektromos energiával meghajtott autók aránya megnő.

A járműtechnikai, hajtóanyag-ellátási és környezetvédelmi szempontokat nem lehet külön választani egymástól, komplexen kell azokat kezelni. E terület kutatását tűzte ki célul a Széchenyi Egyetem és a Pannon Egyetem a közös projektjében. A téma multidiszciplináris jellege önmagában igényelte a két egyetem együttműködését, melyben a SZE-Győr a mobilitás, a PE pedig a környezeti hatások tudományos igényű feldolgozásával vesz részt. Mindezek szellemében a projekt 4 egymással szorosan összefüggő, egységesen a járműipari alkalmazási területeket érintő kutatási főirányba tartozó tevékenységet (melynek keretében összesen 56 részprojektet) foglal magába. A 4 kutatási főirány a következő:

Az első főirány a járműipar gazdasági vonatkozásaival foglalkozik, a regionális hatásokat, munkaerőpiaci jellegzetességeket vizsgálják a szakemberek, amelyeket két tanulmánykötetben fognak megjelentetni.
Ide tartozik még az új anyagok nanotechnológiára alapozott kutatása –előtérbe helyezve a műanyag nanokompozitok vizsgálatát –, valamint
új járműipari gyártási technológiák (szerszámkészítés, karosszériaelemek lézeres felületkezelése) kutatása. Igazi kuriózumnak tűnik az a nanorészecskéket őrlő úgynevezett bolygómalom, amellyel fizikai es kémiai reakciókat fognak elemezni a szinte láthatatlan tartományban.

A második főiránynak a belső égésű motorok hatásvizsgálata áll a középpontjában, emellett radionukleaciós technikán alapuló vizsgálatokat végeznek a projekt keretében kialakított fékpadon, valamint olyan emissziós – a járművek károsanyag-kibocsátásának csökkentését célzó – kutatások zajlanak, amelyek nem csupán a kipufogógáz jellegzetességeivel foglalkoznak, hanem figyelmet fordítanak minden szennyeződésre, meg a fékből felszálló koromra is.

A harmadik nagy kutatási egység középpontjában mechatronikai es jármű-informatikai témák szerepelnek. Itt kerül nagyító alá a hibrid motorok fejlesztése, amelynek sajátossága, hogy a személyautók helyett az azoknál kisebb – rollerek, kerékpárok –, illetve jóval nagyobb járművekre – traktorok, teherautók – fókuszálnak a szakemberek. Nem maradhat érintetlenül az elektromos meghajtások kutatása, valamint az alternatív energiaforrások átfogó vizsgálata sem, mégpedig olyan szempontból, hogy miként valósítható meg egy település optimális energiagazdálkodása a beszerzéstől a felhasználásig.

A negyedik főirány olyan adalékok fejlesztését és tesztelését foglalja magában, amelyek új, energiahatékonyabb és környezetbarátabb benzin
es dízel üzemanyagok jövőbeni alkalmazását alapozzák meg. Ezzel párhuzamosan új kenőanyagok fejlesztése és tesztelése is zajlik a fejlesztési program keretében.

Várható eredmények:

A nagyszabású projekt keretében a projekt kutatási területéhez, mint az intézmények számára meghatározó jelentőségű kutatási területekhez kapcsolódóan, a két egyetem összehangolt kutatási, erőforrás és hasznosítási stratégiát alakít ki, intenzív kutatási kapacitás fejlesztést (humánerőforrás-, illetve eszköz-kapacitások) és intézményi kapcsolatfejlesztés hajt végre, valamint új alapkutatási projekteket indít meg és valósít meg.

A két egyetem által kidolgozott program természetesen nem vállalkozhat a problémakör teljes igényű kutatására, de a közös előkészítő munka során sikerült azonosítani azokat a kulcs területeket, melyek vizsgálata különösen érdekes mind az egyetemek, mind a közép- és nyugat-dunántúli régió vállalkozásai számára.

A projekt előnyei, hasznosulása:

A kutatási tevékenység a két résztvevő egyetem szellemi potenciáljának összehangolásával, a laboratóriumi infrastruktúra bővítésével, valamint a kutatási eszközök közös használatával válik az eddiginél hatékonyabbá.

A kutatási tématerületek a kapcsolódó iparág kulcsproblémáinak megoldására fókuszálnak, ezzel biztosítva a projekt során létrejövő eredmények későbbi hasznosulását.

A projekt eredményeként olyan, a kritikus tömeget meghaladó szellemi potenciál és kutatási infrastruktúra jön létre, amely nemzetközi szinten is versenyképes kutatások végzésére képes. Az eredmények ugyanakkor a projekthez kapcsolódó vállalati innovációk által hasznosulnak majd a régiók kis-, közepes és nagyvállalatainál.

 

Közösség