A döntések másik részével a gazdaság fejlesztését, a modern technológiák elterjesztését és a hazai innovációt segítené a kormányzat. Utóbbi intézkedésekre azért van szükség, mert az elmúlt időszak világosan megmutatta: egy-egy ország akkor lehet sikeres, ha cégei olyan megoldásokat találnak ki és dobnak piacra, amelyekre másutt még nem gondoltak. Ebből a nézőpontból lehet nagy jelentőségű az őszi intézkedéscsomag egyik pontja. Eszerint az állam jelentős összegű adókedvezményt adna azoknak a befektetőknek, amelyek úgynevezett startup cégek elindulásához, fejlődéséhez adnak pénzt.
A szabályrendszer január elsején életbe lépne, az új paragrafusok már a következő évben 10-15 milliárd forintot hagynának az érintett befektetőknél.
A Magyar Idők – kormányzati forrásból – megismerte az elképzelés részleteit is. Ezek szerint az adókedvezmény kidolgozásakor német mintát vett alapul a kormányzat. Az állam társaságiadó-kedvezményt kínálna minden olyan befektetőnek, amely részesedést vásárol, vagyis pénzt tesz hazai startup cégbe.
A rendelkezések kiindulópontként meghatároznák, mit is jelent ez a manapság oly sokszor használt, de képlékeny tartalmú, idegen eredetű kifejezés. Startup jelzővel azt a vállalkozást illetnék, amely legfeljebb három éve létezik, éves nettó árbevétele nem haladja meg a százmillió forintot, maximum húsz munkavállalója van, s még részben sincs a tulajdonában más társaság. Fontos feltétel az is, hogy az adott vállalkozás ne tartozzon az államnak. Az elképzelés szerint az ilyen startup céget a magyar jogrend – a társaságiadó-törvény fogalomhasználatával – korai fázisú vállalkozásnak nevezné a jövőben.