A csimpánz, a Titán-expedíció és a fúziós reaktor

A nemzetközi programokban azért részt vesznek a hazai szakemberek is, s van olyan téma, amely Nobel-díjat is kaphat. 
 
A tudomány olyan gyorsan változik, hogy lassan ideje lenne egy új mértékegységet kitalálni a sebességére. Nehéz feladat az év legnagyobb technikai és tudományos újdonságait lajstromba venni, és nem csak a mennyiség miatt. Már az is érdekes kérdés, hogy mi tekinthető újdonságnak: az, ami a tudományos világnak jelent újat, vagy az, ami a laikusnak? A számvetéshez profi segítséget találtunk. Saját lista készítése helyett kölcsönöztünk egyet. A Science a világ első számú tudományos szakfolyóirata. Ez a lap biztosra megy. Kizárólag olyan cikket publikál, mely korábban sehol sem jelent meg. Döntő felfedezésekről ez a magazin számol be elsőként.
A Science szerint a következők voltak az idei év legjelentősebb tudományos áttörései:

1. Evolúciós kutatások
Az evolúciós felfedezések vitték el a pálmát. Az abszolút első a csimpánz genomjának feltérképezése, ezt egy nemzetközi kutatókonzorcium tagjai, a Massachusetts Institute of Technology, a Harvard University és a Washington University School of Medicine kutatói érték el. A géntérképet az emberi kromoszómasorrend már ismert részeivel együtt használva az emberszabásúak evolúciója könnyebben megérthető. A hasonlóságok és különbségek összevetése segít olyan betegségek megismerésében, mint a hepatitis, szívkoszorúér-problémák vagy a malária.
Díjazták az 1918-ban világjárványt okozó influenzavírus sorrendjének leíróit is, az amerikai kutatók fagyasztott influenzagéneket használtak vizsgálataikhoz. A feltárás a mai madárinfluenza megértésében segíthet, mivel az 1918-as vírus (is) eredetileg madarakat fertőzött meg.
2. Bolygókutatások
Kutatók és tudósok egyaránt kitettek magukért az idén, számos robotűrhajót küldtek felderítő útra: szondák indultak a Merkúrhoz, a Marshoz, a Vénuszhoz, egészen a Naprendszer határáig. A legjelentősebb – amerikai–európai – expedíció a Szaturnusz köd borította holdjára indult, a Cassini-Huygens szonda a Titánt térképezte fel. Ez volt az első holdra szállás, amely nem a Föld holdjára történt, olyan világot fedett fel, ahol a dombokat olykor metáneső mossa; ahol meredek völgyek, jeges kőhalmok és sekély tavak vannak, melyek később elpárolognak. Ez az első eset, hogy a víz körforgását fedezték fel egy másik világban.

3. Növénynemesítés
Három, molekuláris biológiával foglalkozó csoport rábukkant egy génre, mely a növények évszakokhoz kötött fejlődését indukálja. Amikor a napok hosszabbodnak, a gén egy másik elemmel együtt biztosítja, hogy a bimbók a növény megfelelő részén, a megfelelő évszakban nyíljanak. A kutatók egy másik gént is felfedeztek, amely a virágzásban működik közre. A LEAFY gén bizonyította, hogy négyszázmillió év alatt néhány változás elég volt ahhoz, hogy a növény átfogó fejlődéséért felelős génből egy, csupán a virágzást szabályozó egység alakuljon. A gibberelin – növekedést meghatározó – hormon kimutatása a rizsben fontos előrelépést jelent a kultúrnövények termesztésében.

4. Asztronómia
Épp egy esztendeje, hogy a Tejút közelében történt "tűzijáték", minden korábbinál erősebb volt, egy tucat űrhajó detektorát kiégette. Hosszas elemzés után az asztrofizikusok u
u arra jutottak, hogy az óriási villanás a rövid gamma-sugarak rejtélyére ad választ. Később azonban jóval messzebbről is érzékelt ilyen sugarakat a NASA Swift műholdja, ami azt jelenti, hogy nem csupán a bolygók közelében lévő neutronok produkálnak ilyen sugarakat, hanem távolabbi, idős neutron csillagok (alig tíz kilométer átmérőjűek, de nehezebbek a Napunknál) találkozása egymással vagy egy fekete lyukkal. A felfedezés nyomán valószínűleg egy egyedi csillagvizsgálót állítanak fel a jelenség tanulmányozására.

5. Agykutatás
Az utóbbi időben rengeteg, az agyfunkció zavaráért felelős gént azonosítottak, ám az abnormális viselkedés és a genetika között hiányzó kapcsot nem volt egyszerű meglelni. Idén kutatóknak azonban sikerült közelebb kerülniük több rendellenes betegség – például a skizofrénia, a Tourette-szindróma, a diszlexia – megértéséhez. Úgy tűnik, e betegségekért felelős gének egy része már az agy fejlődésében is szerepet játszik.

6. Geokémia
Júniusban, miután lehetőség nyílt a földi és földön kívüli sziklák – például meteoritok – izotópos vizsgálatára, megdőlt egy magát régóta tartó elmélet. A tudósok eddig úgy hitték, hogy a Föld por és jég összeolvadásából keletkezett 4,5 milliárd éve, s hogy összetétele azóta is többé-kevésbé ugyanaz maradt. A felfedezés után a kozmokémikusok két táborra szakadtak, bizonyosság továbbra sincs, csak a Föld, fortyogó maggal és sziklás felszínnel.

7. A fehérje portréja
A kálium-nátrium pumpa és a benne található fehérje legalább olyan fontos az idegeknek és az izmoknak, mint a tranzisztor a számítógépeknek. A sejtmembránban található parányi ajtónállók a feszültségváltozás hatására kinyílnak és becsukódnak, így szabályozva a káliumionok áramlását. A fehérje portréja döntő fontosságú a biofizikusoknak, akik e fehérjék működését próbálják megérteni. A New York-i Rockefeller Egyetem munkatársai 2003-ban írták le először a feszültség alatt álló csatorna szerkezetét, és modellezték működését. Idén augusztusban a 2003-ban kémiai Nobel-díjjal jutalmazott Roderick MacKinnon és társai közölték a második szerkezeti leírást. Ez kijavítja az előző hibáit, és új részleteket tár fel. Egy létfontosságút, a feszültségszenzorok működését azonban ez sem fedi fel.

8. Klímaváltozás
A klímaváltozást lassan követi a gondolkozás változása: kezdjük belátni, hogy a globális felmelegedésért csak magunkat okolhatjuk. Újabb két tanulmány bizonyította, hogy a trópusi ciklonokért az óceánok melegedő vize a felelős, a tengerszint emelkedését jósoló prognózisok váltak valóra. A lap szerint az igazi szenzáció, hogy e tényt már nemcsak a szakemberek, hanem politikusok, kormányok is elfogadják. Az Egyesült Államok szenátusa például rábólintott egy átfogó, károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó határozatra. Északkeleten kilenc állam egyezett bele abba, hogy mérsékli erőműveinek kibocsátását. Kalifornia és Washington állam a jobb energiakihasználás alkalmazását támogatja.

9. Rendszerbiológia
A gridek, az információáramlás az interneten és mindenféle bonyolult szisztémákban megbúvó rendszer megfejtése a rendszerbiológusok feladata. Idén arra jöttek rá, hogyan felelnek a sejtek az őket érő kémiai és környezeti jelekre. A tudomány korai pillanatai még ezek, de hívei szerint a sejtek jelzőrendszerének vizsgálata a rák, a diabétesz és további komplex betegségek megértéséhez vezethet.

10. Kutatás
A Nemzetközi Termonukleáris Kutatóközpont létrehozása Franciaországban kapta a tizedik helyet. Ez a világ első fúziós reaktora, a felépítése már a nyolcvanas évek óta napirenden volt, de a tizenkétmilliárd dolláros ár sokáig visszatartó erő volt. Az Egyesült Államok, az Európai Unió, Kína, Oroszország és a Koreai Köztársaság végül összeadta a pénzt, de a helyszínről sokáig vita folyt, végül júniusban Franciaország nyert Japán előtt. 

(forrás: http://www.magyarhirlap.hu/Archivum_cikk.php?cikk=99923&archiv=1&next=0)