Megugrott idén a magyar kutatás-fejlesztés?

Ha kijönnek a statisztikák, már az idén ugrásszerű növekedést fogunk látni a kutatás-fejlesztésben - mondta lapunknak Boda Miklós, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke. Szerinte a magyarországi kutatás-fejlesztés, amely még a bruttó össztermék (GDP) növekedési tempóját sem tudja tartani évek óta, mára felélénkült a jogszabályi és támogatási feltételek változásai miatt.

Ennek első jeleit már 2004-ben látni lehetett. Akkor ugyanis végre elkezdett nőni céges kutatások aránya az állami pénzekből finanszírozottakhoz képest. 2004-ben már a kutatási pénz 43,2 százalékát költötték el vállalati kutatóközpontokban, míg egy évvel korábban ez az arány 38,7 százalék volt. Igaz, a számok részben azért is mutatnak ennyire pozitív képet, mert a nagy hiánnyal küzdő államháztartás visszafogta kutatási kiadásait: 2003-ban még 102 milliárd forint volt erre, 2004-ben viszont csak 94 milliárd. A 181 milliárd forintból, melyet tavaly kutatás-fejlesztésre fordítottak Magyarországon (ez a GDP 0,89 százaléka), 74,6 milliárdot adtak a vállalatok.

Boda Miklós szerint a lendület egy jelentős részét a regionális tudásközpontok adják, ahol a különböző egyetemi, akadémiai és vállalati kutatók dolgoznak közös projekteken. Ezeknek a központoknak a kialakítására tavaly kilenc, idén hét-nyolc milliárd forintot költöttek az NKTH-hoz tartozó innovációs alapból, ebből három-négy milliárd forintot fizettek ténylegesen ki. Az innovációs alapot az állam és a vállalatok körülbelül fele-fele arányban finanszírozzak. A Pázmány Péter nevére elkeresztelt program keretében olyan központok jöttek létre, mint csúcstechnológiás jármű- és járműirányítási központ, a logisztikai rendszerekkel foglalkozó központ, a neurobiológiai központ, az erdő‑ fahasznositási tudásközpont, és több biotechnológiai központ is létesül Szegeden és Debrecenben. Összesen tizenegy tudásközpont létrejöttére ment a pénz.

Információink szerint több központban is születtek szabadalmak, s ezek üzleti hasznosítására sok helyütt már el is kezdtek cégeket alapítani. Így például a szegedi neurobiológiai központban az Alzheimer-kórhoz és a kergemarhakórhoz hasonló, az idegrendszer leépülésével járó betegségek elleni gyógyszert fejlesztő céget alapítanak. Debrecenben öt céget alapítottak, amelyek speciális szemcseppeket készítenek, és a halastavak ciánmérgezettségét mérik.

(forrás: http://www.nkth.gov.hu/main.php?folderID=830&articleID=4438&ctag=articlelist&iid=1)