33 országba mehetnek a kutatni vágyók

Harminchárom ország legjobb egyetemei, tudományos intézetei közül választhat az a kutató, aki a hazainál több, vagy más tudást szeretne - hangzott elé szerdán a Tempus Alapítvány budapesti tájékoztatóján. Az új ismeretekre, kutatási módszerekre nyitott fiatal szakembereknek - akik élhetnek az EU mobilitási programjainak lehetőségeivel - a Tempus segít pályázni és felkészülni.

Érdemes tehát a kutatóknak és munkaadóiknak időről időre tanulmányozni az alapítvány honlapját. Január 19-ig lehet pályázni például az egyéni európai ösztöndíjra, január 18-ig egyéni nemzetközi - Európán kívüli - ösztöndíjra, január 19-ig reintegrációs támogatásra, január 25-ig kiválósági elismerésre és ugyancsak január 25-ig intézményi tudástranszfer ösztöndíjra.

Az alapítvány mind több hazai egyetemet, kutatóintézetet szeretne bevonni az Európai Kutatói Mobilitási Hálózat (ERA-MORE) tevékenységébe. A 2003-ban kiadott Hungarian Research Directory még csak 130 hazai intézet adatait tartalmazta, az idei pedig már 247 akadémiai kutatóintézet, egyetemi kutatócsoport, doktori iskola és tíz kutatási-fejlesztési területen dolgozó cég lehetőségeit. Ezek a számok jócskán növekedhetnek, hiszen az alapítvány munkatársai ezer címre küldtek kérdőíveket és idővel nyilván többen is szeretnének népszerűsíteni külföldön a tevékenységüket, bekapcsolódni az európai, illetve nemzetközi kutatási együttműködésbe. Szerencsére nem kell ehhez várni a kiadvány újabb szerkesztésére, nyomtatására, kiadására. A nemzeti kutatói mobilitási portálon megjeleníthetik adottságaikat, lehetőségeiket az érintettek.

A nyomtatott kiadvány bemutatása és a mobilitási program ismertetése után két fiatal kutató beszélt külföldi tapasztalatairól, a külföldi ösztöndíjasok fogadtatásáról, segítéséről, a nemzetközi programban szerzett ismereteikről, kapcsolataikról. A kérdésekre mindketten azt válaszolták: hasznos egy-egy ilyen lehetőség, máskor is élnek vele lehetőség szerint, de mindig visszatérnek. A visszailleszkedés lehetőségeiről, az esetleges szakmai féltékenységről ugyancsak kedvezően nyilatkoztak.

A külföldi kutatás előnyei közt a jobb felszereltséget, illetve a külföldi állami intézmények adatszolgáltatási hajlandóságát említették. Nem válik a magyarországi információszabadság és közélet dicséretére, ha a készülő tudományos munkában kizárólag külföldi adatok szerepelnek, miután egy állami intézmény elzárkózott az együttműködéstől - mondták, de bizakodónak mutatkoztak azt illetően, hogy a nemzetközi együttműködés hatására tudományos kutatás kultúráján túl a közélet kultúrája is fejlődik.

(forrás: http://www.hirado.hu/cikk.php?id=74642)