Hírek
Nem a magyar feltaláló, hanem a támogatás kevés
Éppen 25 évvel ezelőtt, amikor a Rubik-kockát találmányként bejegyezték, megint egyszer okunk volt rá, hogy hencegjünk a magyar agyvelővel, amelynek nincsen párja a földkerekségen. Lehet persze, hogy ez ma is így van, csak mintha egyre kevesebb jelét adná. Az az innovatív készség, kreativitás és ötletesség, aminek Rubik Ernő találmánya a szimbóluma, mára kezd olyan jelleget ölteni, mint valami naftalinba csomagolt emléktárgy-gyűjtemény.
Ma már senki sem állíthatja komolyan, hogy a magyarok a világ első számú, legötletesebb feltalálói – mi most a nemzetközi összehasonlítások szerint, az úgynevezett fejlődő országokkal kelhetnénk versenyre, ha egyáltalán volna hozzá kedvünk. Vajon mi, és miért történt a Rubik-kocka óta? Az ugyanis vad és valószínűtlen feltételezés lenne, hogy elfogyott belőlünk a spiritusz.
Nagy Olivér 30,5 másodperc alatt rakja ki a Rubik-kockát, ez hazai viszonylatban aránylag jó, de nemzetközi viszonylatban ez nem egy jó eredmény, hiszen a csúcsot most egy francia fiú tartja 11,75 másodperccel. Az egyetemista úgy látja, hogy külföldön sokkal nagyobb divatja van a Rubik-kockának, ami ránk nézve szomorú.
Rubik Ernő 1983-ban állami kitüntetése alkalmából adott interjút a 168 óra című műsorban, ahol elmondta, hogy a Rubik-kocka nem egy hirtelen jött elhatározás alapján született, mert akkor már nagyon hosszú ideje érdekelte nagyon sok minden, amivel való foglalkozás vezetett a Rubik-kockához.
Az elmúlt tizenöt évben a hazai feltalálás helyzete sokat romlott, és a lejtmenetnek még mindig nincs vége – állítja dr. Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára. Véleménye szerint ilyen üstökös, mint a Rubik-kocka, azóta sem volt, talán csak a nagyon egyszerű, de magyar találmány, a zoknicsipesz. A főtitkár elmondta, hogy az egyesület kezén közel kétezer találmány ment keresztül, és ennek hetven százaléka megvalósult, sőt sikeres volt, hasznot hozott.
A Rubik-kocka születésének ideje egy olyan légkörben volt, amikor a legfontosabb partner, vagyis az állam rendelkezésre állt. Ezt be is bizonyította azóta a gazdaságtörténet, technikatörténet, mert ez a partnerség a rendszerváltozás óta gyengült, és még lejjebb megy.
A feltalálás tekintetében Magyarország az első tíz ország közt volt akkoriban, amikor Rubik Ernő a kockát feltalálta. Most pedig a fejlődő országok élbolyát vezetjük, lecsúsztunk, és egyre lejjebb csúszunk, és ez azzal arányos, ahogy elszállt az állami partnerség – állítja dr. Vedres András.
Hiába talál fel valaki egy nyilvánvalóan zseniális találmányt, megoldást, ha a saját tőkéje nem elegendő ahhoz, hogy a nemzetközi oltalmat megfizesse. Ehhez lenne szükség az államra, hogy fedezze a kockázatot, viselje a költségeket, mert csak így tud beindulni az új technikára alapuló, előbb utóbb nyereséges vállalkozás, amely aztán az adójából gyakorlatilag visszafizeti az államnak a pénzt.