Az öreg kontinens lemaradt a tudásalapú versenyben

Az Európai Bizottság nyilvános párbeszédet kezdeményez az Európai Technológiai Intézet (EIT) jövőbeli felállításáról – adta hírül az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM). Az Európai Technológiai Intézet (EIT) megalapításának gondolatát a bizottság 2005 februárjában a lisszaboni folyamat felülvizsgálatának során vetette fel. A témában érintett érdekképviseleteket és érdeklődőket a párbeszédbe egy online kérdőív kitöltésével akarják bevonni. A kérdőív kitöltői kifejthetik, hogy véleményük szerint az intézmény létrehozása hogyan járulhatna hozzá a kutatás, az oktatás és a piaci innováció erősítéséhez Európában. A konzultáció 2005. november közepéig tart és célja a már meglévő európai intézmények erősségeire építve a magas szintű tudományos kutatások technológiai előnyeinek fejlesztése, amelyek az európai növekedés és foglalkoztatás kulcsfontosságú tényezői. Az elképzelések szerint a tudományos központ Európa legjobbjait összegyűjtve és támogatva világszínvonalú oktatási, kutatási és kutatásirányítási tevékenységeket látna el. Az IHM rámutat, hogy Európa alaposan lemaradt az elmúlt évben a tudásalapú versenyben. Ez jól mérhető a Nobel-díjasok arányában is: míg 1901 és 1950 között 73, 1951 és 2000 között már csak 33 százalékuk volt európai. Az elmúlt évtizedben ez az arány tovább mérséklődött, jelenleg 19 százalékra tehető. Noha Európa kutatóintézetei első osztályúak, az egyesült államokbeli szabadalmi hivatalban mégis jóval több találmányt jegyeznek be. Ennek oka, hogy az európai találmányok sokszor megragadnak a kutatói "elefántcsonttoronyban”, és az ipari, illetve kutatói szféra közötti együttműködés korántsem olyan elterjedt, mint a tengerentúlon. Feljövőben van a kutatások területén Kína és India is, előbbiben például több kutató végez az egyetemeken évente, mint az egész Európai Unióban. Már csak idő kérdése, hogy az egykor a mások által kifejlesztett termelésre szakosodott két ország az iparágak egész értékesítési láncát a kezébe vegye: a betanítástól a kutatatáson át egészen a termelésig. Az EIT-nek tehát elsősorban ezekre a kihívásokra kellene választ adnia, leginkább a kutatások és a gyakorlatba is átültetett innováció összekötésével. 

Annyi már most körvonalazódni látszik, hogy nemcsak egyébként is járó uniós támogatásokra, hanem alapítványi és üzleti forrásokra is szükség lesz az intézmény beindításához. A hamarosan megalakuló Európai Kutatási Tanács (European Research Council) mindenképpen a működés egyik motorja lesz.

(forrás: http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=264805)