Hírek
ÁSZ: áttörés szükséges a K+F terén
Magyarországon mind mennyiségileg, mind minőségileg jelentős előrelépés, sőt áttörés szükséges a kutatás-fejlesztésben és az innovációs tevékenységben - hangsúlyozta Báger Gusztáv, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Fejlesztési és Módszertani Intézetének főigazgatója, a Kutatástól az innovációig címen megjelent tanulmányt ismertetve.
Miközben Kóka János gazdasági miniszter már többször leszögezte, hogy Magyarországon ma már magas hozzáadott értéket szeretnénk előállítani, a kormány pedig a tudásalapú társadalom építéséről és kiemelt fontosságáról beszél, az ÁSZ legfrissebb tanulmánya arról tanúskodik, hogy a szóbeli tervezgetés megmarad a szócséplés szintjén. A tanulmányban vázolt helyzetből többek között az következik, hogy a már meghozott intézkedéseken túl sürgősen további tartalmi és érdemi lépésekre van szükség, hogy Magyarország felzárkózhasson, előreléphessen ezen a területen. Ennek megvalósításához tizenhét területen javasolnak módosítást – mondta a főigazgató.
Magyarország az utolsó harmadban
Az ÁSZ a tanulmányában a vállalkozások kockázatviselő képességének, növekedési készségének és innovációs aktivitásának növelésére van szükség. Báger elmondta, hogy Magyarország a összesített innovációs index alapján az utolsó harmad elején áll a ranglistán, ugyanakkor az innovációs teljesítmény-trend mutatója szerint a felzárkózók közé tartozik. Négy kutatás-fejlesztési, innovációs mutató tekintetében Magyarország megelőzi ugyan az EU-átlagot, de ez relatív abból a szempontból, hogy ezek ráfordítás-mutatók és nem eredményjellegűek.
A tanulmány készítői szerint elkerülhetetlen egy összehangolt tudomány-, technológia- és innovációspolitika kormányzati szintű kidolgozása, aminek a szakpolitikák harmonizálása a feltétele. Báger e javaslat említésekor megjegyezte, hogy az elmúlt 15 év alatt egyetlen kormány sem dolgozott ki és fogadott el átfogó K+F és innovációs politikát. Ebből a szakértők azt a következtetést vonták le, hogy a kormányok egészen a közel múltig nem ismerték fel a versenyképesség és az innováció-képesség közötti szoros kapcsolatot.
Hatékonyabb rendszer kell
A tanulmány szerint a GDP-arányos K+F ráfordítás növelését össze kell kapcsolni a tudásipar hatékonyságát javító intézményi reformokkal. Báger szerint a hangsúlyt a K+F ráfordítások hatásosságának javítására kellene fektetni, mert e nélkül hiába minden erőfeszítés az input oldalon.
A K+F állami finanszírozása az ország hosszú távú versenyképessége szempontjából stratégiai kérdés – emelte ki a főigazgató. Mint mondta, Magyarországon a K+F források a GDP 0,88 százalékát tették ki 2004-ben, ennek fele költségvetési ráfordítás volt. A 1989-2004. közötti időszakot nézve a finanszírozás arányában a vállalkozási források nem növekedtek, de kedvező tendencia, hogy a nemzetközi források aránya emelkedett.
A költségvetés helyzetének kiszolgáltatva
Ezen túlmenően az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézete javasolja a hatástalannak bizonyult állami támogatási formák megszüntetését is. E fejezet vizsgálatakor az ÁSZ szakemberei megállapították, hogy több alapvető területen az állami szerepvállalás ki van téve a költségvetés mindenkori helyzetének, egyensúlyi állapotának, melynek következtében valós társadalmi érdekeket érvényesítő stratégia nem juthat érvényre.
Gyakorlatiasabb K+F finanszírozás kell
A főigazgató hangsúlyozta, hogy a felsőoktatásban változtatásra van szükség: a kutatóképzésben az egyetemek a kutatóintézetek és a vállalkozások együttműködésére van szükség. Az egyetemi kutatóintézeteknek a vállalati gyakorlati igények alapján kellene inkább kutatni, továbbá az intézményi finanszírozást projektfinanszírozássá kellene alakítani.
Célszerűnek tartanák, hogy a tudásközpontok köré ipari parkok, inkubátorházak szerveződjenek állami források és a magántőke közreműködésével, valamint uniós pályázati pénzek felhasználásával.
Az ÁSZ szakértői továbbá javasolják, hogy a kormányzati kisvállalati stratégiának váljon részévé az innováció, mint versenyképességi tényező. Az állami támogatás ne tőkepótló eszköz, hanem az innovációs aktivitást élénkítő tényező legyen.
Kockázati tőke helyzete
A kutatók szerint a nyugdíjalapok, biztosító társaságok számára is lehetővé kellene tenni, hogy a kockázati tőkealapokba befektethessenek. A tanulmány rámutat arra, hogy annak ellenére, hogy az átalakuló országok közül Magyarország elsőként alkotott és fogadott el 1988-ban törvényt a kockázati tőkéről és a kockázatitőke-alapokról, a magyarországi helyzet korántsem nevezhető rózsásnak. Ezt a törvényt igazából el lehetne felejteni és hagyni a kockázati tőkét szabadon mozogni – mondta az FN kérdésére Varga György, az ÁSZ kutatója.
"Nem ér a szavunk"
Goldperger István kutató, kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kutatás-fejlesztés a növekedés forrása lehet, és szerinte a hasznosítás-orientált támogatásra lenne szükség a K+F tevékenységben. Goldperger azonban elfogadhatatlannak tartja, hogy a 2006. évi költségvetési tervezetben törölni akarják azt a részt, amely szerint az innovációs alaphoz a költségvetés annyival járuljon hozzá, amennyit a vállalatok befizettek. Ez azt jelenti, hogy valamit bevállaltunk, de amikor teljesíteni kellene, akkor nem ér a szavunk – mondta a kutató a saját véleményének hangot adva.
A felhasználás területét szabályozó paragrafust is módosítja a tervezet: egyrészt elmaszatolja a célokat, másrészt pedig az alap felhasználási céljai közé olyan állami feladatokat emel be, amelyeknek az alap létrehozásának céljaihoz semmi köze.(Például kormánybizottságok működési költségei). Ezek olyan kompromisszumok eredményei, amelyek a költségvetési kiadások címén nagyon rossz finanszírozási struktúrát hoznak be – hangsúlyozta a kutató.