A csúcsvállalatok bíznak a növekedésben

A kutatás-fejlesztésbe beruházó – Unión belüli székhellyel rendelkező – csúcsvállalatok világszintű kutatás-fejlesztési beruházásaik tekintetében 2011–2013 között évente 5%-os növekedéssel számolnak. Ezzel a tavalyi elvárások kétszeresére emelkednek a beruházások, ami komoly javulást jelent ugyanezen vállalatok esetében 2009-ben tapasztalt 2,6%-os K+F-beruházáscsökkentéshez képest. A megkérdezett vállalatok arra is rámutattak, hogy éves értékesítésük átlagosan 27%-a származik az elmúlt három évben bevezetett innovatív termékekből, amely ismételten jelzi, hogy a kereskedelmi siker és a munkahelyteremtés kulcsa az innováció.

E számadatokat az Európai Bizottság a vállalati szektorban megvalósuló K+F-finanszírozás tendenciáiról szóló hatodik EU-felmérésben tette közzé, amely a kutatás-fejlesztésbe legtöbbet beruházó 1000 európai vállalat K+F-beruházási elvárásait mérte fel. 205 vállalat válaszolt, jelentős mintát szolgáltatva ezzel.

A felmérésben résztvevő vállalatok várakozásai szerint az unión belüli K+F beruházásaik évente 3%-ot nőnek majd a következő három évben. Ez az arány ugyan alacsonyabb a K+F-beruházások más régiókban várt növekedésnél, a vállalatok azonban abból indulnak ki, hogy beruházásaik 75%-a továbbra is az EU területére irányul majd. A K+F-beruházások terén a legnagyobb százalék-növekedést Kínában (25%), Japánban (17%), más európai országokban (8%), Indiában (8%), valamint az Egyesült Államokban és Kanadában (5%) várják.

Ez a tendencia – amely megegyezik a négy korábbi felmérés közül háromban megfogalmazottal – azt mutatja, hogy az uniós székhelyű vállalkozások élni kívánnak a feltörekvő gazdaságok növekedésében rejlő előnyökkel, miközben továbbra is erőteljesen összpontosítanak az Európai Unióra. Ezt erősíti meg a vállalatok K+F-beruházásainak névértéke is, amely a következő három évben a tervek szerint 2,2 milliárd euróval növekszik majd az EU-ban és 2,7 milliárd euróval az Unión kívül.

Az innovációra pozitív hatást gyakorló tényezők közé tartozott a rendelkezésre álló szakképzett személyzet, valamint az olyan állami segítségnyújtás, mint például a támogatások és adózási ösztönzők. Fontosnak bizonyult az egyéb alanyokkal, mint például a felsőoktatási intézményekkel folytatott együttműködés is.

A negatív hatású tényezők között szerepelt a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos végrehajtási költségek, valamint a szellemi tulajdonjogok védelme megszerzésének időigényessége. Mindez rávilágít arra, hogy a szellemi tulajdonjogok tekintetében mennyire fontos egy innovációbarát rendszer támogatása – e téren a javasolt egységes uniós szabadalom jelentős előrelépés lesz.

2011 októberében az Európai Bizottság közzéteszi a következő európai uniós ipari K+F-beruházási eredménytáblázatot, amely a 2010. évi tényleges beruházások alapján osztályozza a kutatás+fejlesztés terén beruházó 1000 legnagyobb uniós és 1000 legnagyobb Unión kívüli vállalkozást.

Álláspontok

Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos kijelentette: „A felmérés olyan örömteli gazdasági hírekkel szolgált, amelyek okot adhatnak egy óvatos közép távú optimizmusra, hiszen az üzleti K+F a fenntartható növekedés és munkahelyek kulcsfontosságú hajtóereje. Ha azonban el kívánjuk érni az Európa 2020 célkitűzéseit, köztük az uniós kutatás-fejlesztési beruházásoknak a GDP 3%-ára való növelését, szükségünk van arra, hogy a 2011–2013 közötti időszakra előrejelzett beruházások a gyakorlatban is megvalósuljanak. A következő években tovább kell fokoznunk – mind a felmérésben szereplő nagyvállalatok, mind a kis- és középvállalkozások általi –magán K+F beruházások növekedésének arányát. Szükség van továbbá az Innovatív Unió létrehozására Európában annak érdekében, hogy a kutatás-fejlesztésbe vonzóbb legyen itt beruházni, mint máshol."

Forrás: Kitekintő