A magyar kutatóknak is segítenének a kutatási források új szabályai

Bár az Európai Parlament nem ért egyet azokkal a felhasználási szabályokkal, amelyeket legutóbb a Tanács javasolt a 2014-2020 közötti következő pénzügyi perspektíva innovációs forrásaival kapcsolatban, de a versenyképességért felelős tagállami miniszterek a csütörtöki ülésükön arra hatalmazták fel az ír elnökséget, hogy továbbra is a korábbi tagországi álláspontot képviselje a vitákban.

 

A Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára szerint mindez jó hír a magyar kutatóknak, hiszen a „jelentős magyar részvétellel” tavaly októberben megszületett tanácsi álláspont jelentős könnyítést jelentene a szegényebb, illetve nem olyan kifejlett infrastrukturális háttérrel rendelkező országok kutatók számára ahhoz, hogy uniós forrásokat igényeljenek a következő hét évre vonatkozó Horizon 2020 programból.

 

Eszerint az uniós kutatási projektekben részt vevő kutatók évente legfeljebb 8000 eurós személyes fizetéskiegészítést kaphatnak, ez a remények szerint nagyobb ösztönzést jelentene a tudósok számára az uniós pályázásra. Cséfalvay Zoltán akkor azt mondta, ezzel az EU megteszi az első lépést annak az áldatlan állapotnak a felszámolása felé, hogy a kelet-európai kutatók bérszínvonala messze elmarad a nyugat-európai kollégáikétól.

 

A tanácsi álláspont része az a pályázati rendszer egyszerűsítését célzó rendelkezés is, amely szerint az eddigi tételes elszámolás helyett olyan átalányrendszert vezetnek be, amely szerint a projekthez kötődő közvetett költségek a közvetlen költségek legfeljebb 25 százalékát tehetik ki. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a pályázók automatikusan visszakapják a közvetlen költségeik 25 százalékát a közvetett költségek finanszírozása céljából. Mindez jelentős elszámolási, így adminisztratív könnyebbséget jelent a kutatók számára.

 

Cséfalvay Zoltán a csütörtöki ülés után elmondta, ezek természetesen nem oldják meg a tehetségek külföldre vándorlásának (brain-drain) folyamatát, és nem csökkentik jelentősen a bérszakadékot sem, de szerinte jelentős ösztönzőt jelenthetnek a pályázók számára.

 

Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság eredetileg 85 milliárd eurót szánt volna a Horizon 2020 programra, de a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások jelen állása szerint „most valamivel 70 milliárd euró fölött vagyunk”. Ennek érdekében a kormány azt fogja javasolni, hogy a jelenlegi 5 százalékról 7 százalékra emelje a strukturális és a kohéziós alapokból kutatásfejlesztésre fordítandó források mértékét.

 

Állami támogatások

 

A Versenyképességi Tanács elfogadott két rendelettervezetet az állami támogatások modernizációjával kapcsolatban. Az eljárásokkal kapcsolatos jogszabály szerint az állami támogatásokkal összefüggő panaszkezelésnél nagyobb hangsúlyt kell fektetni azokra az ügyekre, amelyek a belső piacon jelentős verseny-, vagy kereskedelempolitikai hatással bírnak.

 

A másik rendelet mentesítené a tagállamokat az előzetes bejelentési kötelezettségek, azaz az EU előzetes értesítése alól a sport, a kultúra, a természeti csapások helyreállítása, és bizonyos infrastruktúra-fejlesztések területén adott állami támogatásokat.

 

Az állami támogatások rendszerének átfogó reformja tartalmaz egy másik elemet is, amely szerint a jövőben nem lehetne állami támogatást nyújtani a legfejlettebb, az uniós átlagos fejlettségi szint 90 százaléka feletti régiókban működő nagyvállalatok számára. Cséfalvay Zoltán szerint ez ügyben minimális előrelépés történt: a Bizottság állítólag látna lehetőséget állami támogatásra abban az esetben, ha az adott cég zöldmezős beruházással, új termék gyártását célozza meg.

 

Könyvvizsgálók váltása

 

Úgynevezett orientációs vitát folytattak a miniszterek a könyvvizsgálók rotációjával kapcsolatos jogszabály-tervezetről is. Ennek célja, hogy az átláthatóság jegyében a Bizottság szerint 6 év (egyes esetekben 8 év) után könyvvizsgálót kellene váltaniuk a vállalatoknak. A Tanács azt szeretné, ha ez az időhatár 8 (illetve 12) évre tolódna ki.