Hírek

A mérnökök képzése is segítheti a hazai innovációt

Hatalmas lehetőség van a hazai innovációban, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokban, ehhez azonban az egyetemekre is szükség van, mind a megfelelő szakemberek képzése, mind a kutatás-fejlesztés terén – fogalmazott Palkovics László felsőoktatási államtitkár.

A felsőoktatási államtitkárság célja, hogy a versenyképes tudás érdekében minél több hallgató szerezzen külföldi tapasztalatot is – fogalmazott lapunknak Palkovics László államtitkár. Az innovációs lehetőségekről és a fejlesztés irányairól kifejtette, hogy hatalmas potenciál rejlik a hazai innovációban. Egyrészt egyre több nemzetközi cég hoz létre Magyarországon fejlesztéssel foglalkozó csoportokat, amelyek növelik a szakemberigényt. Másfelől az innováció terén a legnagyobb lehetőség a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) esetében van, amit egyelőre nem használunk ki.

A hazai tulajdonú cégek általában beszállítóként működnek, jelenleg a megfelelő műszaki rajzok alapján jó minőségben elő tudják állítani a tőlük megrendelt részegységeket. Nekik lehetne lehetőségük egyes alkatrészek továbbfejlesztésére, saját termék előállítására, amellyel meg lehetne jelenni a piacon, ehhez fel kell venni mérnököket – tette hozzá az államtitkár. Véleménye szerint ma már nem azt jelenti az innováció, hogy világújdonságot jelentő találmányt mutat be valaki, hanem hogy új, versenyképes termékkel jelenik meg a piacon, amit el is tud adni, ezért az államtitkár célként jelölte meg, hogy a hazai kkv-k is foglalkoztassanak mérnököket, ehhez azonban elengedhetetlennek tartja az egyetemek közreműködését is.

A mérnökök és műszaki szakemberek számáról az államtitkár elmondta, hogy már most is a kevesen vannak a piac szükségleteihez képest. Évente 10-15 százalékkal nőtt az elmúlt 3-4 évben a Magyarországon működő vállalati kutatás-fejlesztés, sok cég jött ide az elmúlt időszakban, ami jelentős mérnökigényt generál. Palkovics László kiemelte, stratégiai szempontból fontos lenne, hogy a hazai tulajdonú cégekben emelkedjenek a fejlesztésekre fordított kiadások. Példaként említette, hogy a hazai járműipari cégek csupán a forgalmuk 1-1,5 százalékát fordítják innovációra, azonban ha a fenntarthatóságot nézzük, akkor ennek az aránynak legalább 4 százalékra kellene emelkednie. Ehhez azonban újabb műszaki és természetesen egyéb természettudományi, bölcsész szakemberekre, közgazdászokra, jogászokra is szükség van, amelynek a biztosítására fel kell készülniük a felsőoktatási intézményeknek – tette hozzá az államtitkár. A szakpolitikus szerint ehhez azonban az erőforrások koncentrációjára van szükség, és az egyetemeknek valós szolgáltatásokat kell nyújtaniuk a vállalatoknak, azaz a kutatásaikban az eddiginél jobban kell figyelniük a piaci igényeket. A duális képzés is arra szolgál, hogy felgyorsítsák a képzési folyamatokat, enyhítve ezzel a szakemberhiányt.Az egyetemek kutatási potenciáljának növeléséért az ősszel felsőoktatási törvénymódosító javaslatot terjeszt be a minisztérium – nyilatkozta Palkovics László a Napi Gazdaságnak.

A tervezet könnyítéseket tartalmaz a kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenységgel is foglalkozó intézmények számára. Többek között mentesülnének a kutatómunkához szükséges beszerzéseknél a központosított közbeszerzési eljárás alól, nem kell engedélyeztetniük a Miniszterelnökséggel a beszerzést, nincsenek tiltólistán szereplő eszközök – vázolta a terveket Palkovics László. Az államtitkár kiemelte, hogy a korábbinál rendszerszerűbb együttműködésre van szükség a vállalatokhoz közel lévő, elsősorban alkalmazott kutatásokat folytató egyetemek és az alapkutatásban érintett akadémiai intézetek között. A Magyar Tudományos Akadémia elnökével tárgyalásokat is folytatott erről az államtitkárság, várhatóan ősszel elkészül egy javaslat az együttműködés szervezeti kereteinek kialakítására.

Forrás: napigazdasag

Közösség