Adókönnyítést és összesen 140 milliárdnyi uniós támogatást is ígér az új startup-stratégia.

Ha egy startup az uniós országokba szeretne exportálni, akkor húsz különböző nemzetállam adóhatóságától kell, hosszú procedúra keretében, adószámot igényelnie ahhoz, hogy tevékenységeket végezhessen. Az ilyen és ehhez hasonló anomáliákat, és még egy sor akadályt kell lebontani ahhoz, hogy a kezdő-feltörekvő vállalkozások legalább egyenlő eséllyel indulhassanak - derült ki a Vatera egyik alapítójának szavaiból. Valner Szabolcs, aki az utóbbi években már tőkebefektetőként dolgozott és új inkubátort is alapított, a Runway Budapest 2.0.2.0 statégia múlt keddi, ünnepélyes bemutatóján beszélt erről.

Ha egy startup az uniós országokba szeretne exportálni, akkor húsz különböző nemzetállam adóhatóságától kell, hosszú procedúra keretében, adószámot igényelnie ahhoz, hogy tevékenységeket végezhessen. Az ilyen és ehhez hasonló anomáliákat, és még egy sor akadályt kell lebontani ahhoz, hogy a kezdő-feltörekvő vállalkozások legalább egyenlő eséllyel indulhassanak - derült ki a Vatera egyik alapítójának szavaiból. Valner Szabolcs, aki az utóbbi években már tőkebefektetőként dolgozott és új inkubátort is alapított, a Runway Budapest 2.0.2.0 statégia múlt keddi, ünnepélyes bemutatóján beszélt erről. Ez a dokumentum, amely a Startup Credo alcímet viseli, egy igen agilis cselekvési terv (főbb pontjait lásd külön is), amely a kezdő, de innovatív és nagyra törő stratup vállalkozások segítésének legtöbb aspektusát hivatott csokorba gyűjteni.

„A stratégia nem kisebb célt tűz maga elé, minthogy az évtized végére Budapest legyen a kelet-közép európai régió első számú startup központja" - fogalmazta meg az ambiciózus célt Cséfalvay Zoltán. A nemzetgazdasági stratégiáért felelős NGM államtitkár már hosszú ideje kiemelten kezeli ezt a területet, és igen fontos szerepe volt az inkubárorokat és több tucatnyi startup céget segítő, Gazlella pályázatokhoz szükséges 2,1 milliárd forint előteremtésében is. (A Gazella folyamatot a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke, Korányi László is katalizálta, aki a modell kidolgozásáért és adaptálásáért felelt.)

A Runway stratégia ugyanakkor, bár Cséfalvay aktív kezdeményező volt, egyáltalán nem egy állami dokumentum, hanem két tucat, a startup ökoszisztémát képviselő, meghatározó iparági szereplő Budapestr HUB néven dolgozó munkacsoportjának terméke. Ezt hangsúlyozta Kádas Péter, a Traction Labs. Zrt. vezetője is: „a startupok számára az öt leginkább rettegett szó: 'a kormány küldött, segíteni jöttem', ám most az állam nem akar minket szabályozni, hanem inkább meghallgatta, koordinálta javaslatainkat, és valóban csak katalizáló szerepet vállal a folyamatban". Kádas egyébként, aki a VOSZ elnökségi tagja is, nemritkán harcosan áll ki az állami támogatási politika visszásságai miatt, most viszont egy pódiumon ült Cséfalvay Zoltánnal, és szerepelt a Runway stratégia aláírói közt, akárcsak Valner Szabolcs és még kéttucatnyi „startup iparági" szereplő. Kádas szerint ugyanis az ökoszisztéma építése kritikus dolog, hiszen 2016-ra az internetgazdaság a világ ötödik legnagyobb gazdasági hatalma lesz, négyezer milliárd dolláros forgalmával.

Runway Budapest 2.0.2.0 - a Startup Credo

Hogyan lesz 2020-ra Budapest régiós startup fellegvár?

Runway Budapest 2.0.2.0 - a Startup Credo címmel a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Innovációs Hivatal múlt héten, széles ágazati összefogással elfogadott stratégiai tervet ismertetett. Ennek néhány lényeges pontját mutatjuk be.

Alapvetés:
Egy-másfél évtizedes lemaradásban vagyunk a világ legnagyobb innovációs központjaitól.
Mielőbb létre kell jönnön a startup cégek kritikus tömege
Egyedi, „pesties" arculatra van szükség, hogy a rengeteg startup központ közül kitűnjünk mind a régiós, mind a globális versenyben.
Előnyeink: matematikai és számítástechnikai képzettségre alapozó, kreatív, egyedi látsmódot igényló területek (Rubik Kocka, NNG, Prezi, Leonar3Do); illetve biotechnológia és orvosi műszerfejelsztés
Állami ösztönzésű programokkal is versenyezni kell (például Starup Chile vagy finn Vigo accelerator), ám a magyar állam (is) csak katalizátor kíván maradni

Az alulról szerveződő startup ökoszisztéma főbb elemei

1, Oktatás és képzés
Egyetemi és akadémiai spin-off vállalkozások fejlesztése
Vállalkozói ösztöndíj 3-6 hónapra egyetemi oktatóknak és kutatóknak, azaz hivatalos és támogatott lehetőség saját vállalkozásuk építésére
Felsőoktatási inkubátorcégek (példa: Waterloo Egyetem, Kanada)
Vállalkozók és befektetők intézményesített bevonása a felsőoktatásba
Felsőoktatási startup intézményeknél az angol legyen a munkanyelv
Starup üzleti akadémiák; Jeremie Akadémiák és Kelet-Közép Európai Startup Üzleti Akadémia kialakítása (üzleti alapú képzési intézmények részben uniós és állami támogatással)

2, Forrásokhoz való hozzájutás
Magvető szakaszt megelőző (pre-seed) befektetési szakasz nagyobb támogatása, mert a Jeremie alapok az induló cégeket nem, vagy igen ritkán tudják támogatni
A későbbi, magvető és a korai stratup szakaszt is támogatni kell, mert a Jeremie alapok erre sem mindig alkalmasak, így a „felhozatal" hiányzik az érettebb befektetésekhez

3, Adó és szabályozás
Definiált startup fogalom, illetve adójogi startup státusz
Adóterhek könnyítése
K+f ráfordítások utáni magasabb adókedvezmény
Célzott járulékkedvezmény
Eszközbeszerzési adókedvezmény
Szellemi apportból származó jövedelmet utáni kedvezmény
Opciós ügyletek, veszteségelhatárolás
Befektetések után adókedvezmények

4, A támogató környezet fejlesztése
az inkubátor program folytatása és kiszélesítése (15-20 inkubátorra, globális kapcsolatrendszerrel)
Rendezvényeket támogató állami alap, régiós nagyrendezvény(ek)
startup ösztöndíj és startup példaképek népszerűsítése
régiós startupok idecsábítása
nagyvállalatok bevonása (kutatóhelyek, szponzoráció)

TÁBLA, INFOTÁBLA (akár térkép is)

A Top 20 startup ökoszisztéma világszerte (nyolc kulcstényezőt figyelembe vevő rangsor)
Szilícium Völgy
Tel Aviv
Los Angeles
Seattle
New York City
Boston
London
Toronto
Vancouver
Chicago
Párizs
Sydney
Sao Paulo
Moszkva
Berlin
Waterlo
Singapore
Melbourne
Bangladesh
Santiago

Megj.: A vizsgált kulcstényezők a következők: a létrejött startup cégek száma, finanszírozási lehetőségek, teljesítmény, vállalkozói hozzáállás, trendteremtő erő, támogató rendszer, tehetséggondozás, megkülönböztető jegyek megléte

Forrás: NIH