Áfa: a magyar szabályozás sérti az uniós jogot

Elmeszelte az Európai Bíróság Magyarországot abban az ügyben, melyet még a Bizottság kezdeményezett hazánk ellen a magyar áfa-törvény adó-visszaigénylési szabályai miatt. E szabályok szerint a cégek az államkasszába befizetendő áfa összegéből levonhatják a beszerzéseik után megfizetett áfát, és amennyiben a levonható áfa összege meghaladja a befizetendő adóét (nagy gyakorisággal például exportőröknél), úgy a vállalkozás a különbözet visszatérítését kérheti az államtól.

 Abban az esetben viszont, ha a cég valamely beszerzése ellenértékét a hozzá kapcsolódó áfával együtt ténylegesen még nem fizette meg üzleti partnerének, úgy az ezen ügylet keretében felszámítandó áfa összegével csökkentenie kell az államtól visszaigényelhető adó összegét. Az el nem számolt áfa összege ekkor csak a következő adó-megállapítási időszakban lesz visszaigényelhető, de csak akkor, ha a vállalkozás időközben kiegyenlítette a kérdéses beszerzés számláit.

 A Bizottság azonban úgy vélte, hogy a magyar szabályozás nincs összhangban a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló uniós irányelvvel, mivel lehetővé teszi a cégek adó-visszaigénylési joga érvényesítésének vég nélküli elhalasztását, annak ellenére, hogy a testület szerint az irányelv ezt csak egy alkalommal engedi meg.

 Ráadásul a magyar szabályozás oly módon sújtja az adó-visszaigénylési jog gyakorlásának elhalasztásával a vállalkozásokat, hogy közben a cégeket már az általuk szállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások ellenértékének kézhezvétele előtt kényszeríti az áfa megfizetésére úgy, hogy az adó összegét a beszerzés ellenértékének megfizetéséig az ügyletben részt vevő mindkét féltől elvonja. Mindezzel Brüsszel szerint a magyar jogszabály indokolatlan terhet hárít a vállalkozásokra, azok pénzügyi likviditását és profitabilitását csökkentve.

 Mivel az ügyben a hazánkkal folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért a Bizottság az Európai Bírósághoz fordult.

 A luxemburgi székhelyű taláros testület csütörtökön meghozott ítéletében emlékeztet arra, hogy az adólevonási jog az áfa mechanizmusának szerves részét képezi, és főszabály szerint nem korlátozható. A Bíróság megállapítja, hogy a vállalkozásokat megillető, az üzleti partner által előzetesen felszámított adó levonásához való jog nemcsak a megfizetett, hanem a fizetendő áfára is kiterjed. Az irányelv szerint ugyanis az áfa-fizetési kötelezettség, valamint az ahhoz kapcsolódó adólevonási jog abban az időpontban keletkezik, amikor a beszerzés megtörténik, függetlenül attól, hogy a beszerzés ellenértékét kifizették-e vagy sem.

 E körülmények között a Bíróság kimondja, hogy az irányelv főszabály szerint nem teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy a beszerzések ellenértékének megfizetéséhez kössék az áfa-különbözet visszatérítéséhez való jog gyakorlását.

 A Bíróság mindazonáltal megjegyzi, hogy a tagállamok az irányelvvel összhangban előírhatják az adó-visszaigénylési jog érvényesítésének elhalasztását, feltéve, hogy a cégek ilyen esetekben is ésszerű határidőn belül megkapják az adó-visszatérítést. A Bíróság szerint azonban a magyar szabályozás alapján egyes cégek arra kényszerülhetnek, hogy több alkalommal és az ésszerű határidőn belül történő adó-visszatérítés követelményével ellenétes módon vigyék át a következő adó-megállapítási időszakra a visszatérítendő adókülönbözetet.

 Összességében a Bíróság úgy véli, hogy a magyar szabályozás nincs összhangban az irányelv rendelkezéseivel.

 Magyarországnak az EU-hoz történt csatlakozása óta ez egyébként az első olyan kötelezettségszegési eljárás, amelyben hazánkat elmarasztalja az Európai Bíróság – mutat rá közleményében a taláros testület. Előzetes döntéshozatali eljárások keretében ugyanakkor a Bíróság már több magyar jogszabályról megállapította, hogy azok nincsenek (nem voltak) összhangban az uniós joggal.

 A Nemzetgazdasági Minisztérium közlése szerint nem befolyásolja sem az idei, sem a jövő évi deficitcélt az Európai Bíróság döntése. „Magyarország tartja a Széll Kálmán Tervben szereplő, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktumban vállalt 2011-es 3 százalék alatti, és a 2012-es 2,5 százalékos államháztartási hiánycélt. A kormány, amennyiben a jövő évet illetően mégis szükséges lenne, mérlegelni fogja a költségvetési bevételek növelése érdekében többek között a MOL-részvénycsomag egy részének értékesíthetőségét” – áll a tárca közleményében.

 A magyar kormány az Európai Bíróság ítéletét tudomásul vette. A Nemzetgazdasági Minisztérium pedig – ígérete szerint – az áfa-szabályozással összefüggésben megteszi a szükséges intézkedéseket, s az alternatívákat a lehető legrövidebb időn belül a kormány elé terjeszti.

Forrás: BruxInfo