Alaposan átszabnák a k+f stratégiát

 Az unió a k+f ráfordítások szintjét a bruttó hazai termék három százalékára növelné 2020-ig a 2008-as 1,9 százalékról. A magyar gazdaság - a hasonló fejlettségű és gazdasági szerkezetű kelet-közép-európai államokhoz hasonlóan - jócskán elmarad az EU átlagától (2009-ben a GDP-arányos költés 1,15 százalék volt). Az utóbbi években azonban már pozitív tendenciák indultak el, a növekvő ráfordítási szinten belül a vállalatok aránya fokozatosan nőtt.

A dokumentum szerint a magyar kormány az innovációt a gazdasági növekedés egyik meghatározó forrásának tekinti, a gazdaság tartós növekedési pályára állításában pedig fontos szerepet szán a hazai adottságokra épülő hatékony tudomány-, technológia- és innovációpolitikának (tti), különös tekintettel az innovatív kkv-k munkahelyteremtő potenciáljára, az originális termékek előállítására és a tudatos szellemi exportra.

A gazdaság innovációs teljesítményének általános erősítése mellett fontos cél a vállalati innováció jelenlegi szűk bázisának szélesítése is, beleértve a nem technológiai innovációt is.

A célok elérése érdekében a tervezett kormányzati intézkedések kiterjednek a k+f+i szakpolitikák és támogatási programok átfogó felülvizsgálatára, új programok indítására, a kapcsolódó intézményi és irányítási rendszer átalakítására, valamint a releváns jogszabályi környezet javítására is. A dokumentum szerint a kormányzat úgy tervezi, hogy a 2020-ig szóló k+f+i stratégiát 2011 végéig fogadják el, míg a nemzeti környezettechnológiai innovációs stratégia még 2011 első félévében megszülethet. Az egységes k+f+i támogatási rendszer pedig a nemzetgazdasági tárcánál az Új Széchenyi terv pályázati támogatásainak tervezésével már elkezdődött, gyakorlati érvényesülése 2011-től várható. Az ösztönző jogszabályi és adópolitikai környezet kialakítása 2011 első félévében indulhat, míg a tti-intézményrendszer 2011 végéig alakul át.

Eredeti cikk a napi.hu-n olvasható.