Amibe Edison a pénzét fektette volna

Edison, akit “Arkhimédész óta a legnagyobb feltalálóként” emlegettek, nem volt rendszeres, elemző elme, inkább minden részproblémára gyakorlati megoldást próbált találni. Rendkívül kitartó ember volt: amikor nyolcezer kísérlet után sem működött akkumulátora, ezt azzal kommentálta: legalább van nyolcezer dolgunk, amiről tudjuk, hogy nem működik. 

Azt vallotta, hogy “a lángelme egy százalék ihlet és kilencvenkilenc százalék veríték”. Nevéhez ezernél több szabadalom fűződik, volt olyan időszak életében, amikor ötnaponta jelentett be új találmányt.

Szabadalmai gyakorlatilag megszabták a modern kor emberének életmódját. Feltalálta és működőképessé tette a szénszálas villanykörtét, megépítette a világ első villamos erőművét, az ő érdeme az első élvezhető minőségű mozgókép-vetítő berendezés is, s cége készítette az első cselekményes filmet is “A nagy vonatrablás” címmel. 

Az sem véletlen, hogy Los Angeles lett a filmgyártás fellegvára, mivel Edison vállalata Hollywoodban volt. Edison maga volt a beteljesült amerikai álom: egy szegény fiú, aki önerejéből, iskolázás és támogatók nélkül lett sikeres és gazdag. 

A zöldenergia látnoka

Talán nem véletlen, hogy életének végén, nem sokkal halála előtt 1931-ben, így beszélt a világ energetikai jövőjéről:
„Olyanok vagyunk, mint a szomszéd farmer, aki képes kidönteni házunk kerítését azért, hogy tüzelőanyagot találjon, ahelyett, hogy a Természet kifogyhatatlan energiaforrásait, a napot, a szelet és a tengeráramlást használnánk ki. Szívesen fektetném pénzemet a napba, a napenergiába. Micsoda erőforrás! Remélem, hogy nem kell megvárnunk, hogy az olaj- és a szénkészletek elapadjanak ahhoz, hogy nekilássunk.”

Az olaj és szénkészletek még nem fogytak ki – a tartalékokról kutatócsoportonként és lobbinként mások a vélemények – szerencsére nem vártuk meg a teljes elapadást, hogy nekikezdjünk az átállásnak. De azért nem árt igyekeznünk. 
Vajon mai eredményeinkkel elégedett lenne Thomas Alva Edison?

Forrás: pozitivnap.hu