A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség konferenciát szervezett annak érdekében, hogy bemutassa a hazai környezetipar esélyeit az európai és a hazai piacon, a jelenlegi helyzetet, összevetve a fejlesztési lehetőségekkel és igényekkel, a célkitűzések elérésének gazdasági vonzataival. A konferencián konzultációs lehetőséget is biztosítottak a résztvevőknek a felmerülő végrehajtási kérdésekről, a szükséges gazdasági és jogi eszközökről.

A kerekasztal beszélgetésen részt vettek: V. Németh Zsolt államtitkár, Földművelésügyi Minisztérium, Tánczos Zoltán, főosztályvezető-helyettes, NAV, Viszkei György társelnök, CSAOSZ, Horváth Ferenc, elnök, HOSZ, Prof.   Dr. Bándi Gyula, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Galli Miklós Társelnök, MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottság, Szabó Zsolt államtitkár, Nemzeti fejlesztési Minisztérium, Monika Romenska, Regulatory & Public Affairs Manager, EXPRA.  Levezető elnök volt Dr. Farkas Hilda, ügyvezető, KSZGYSZ .

V. Németh Zsolt a Földművelésügyi Minisztérium Környezetügyért is felelős államtitkára előadást tartott a körforgásos gazdaság kihívásai a hazai hulladékipari szereplők számára címmel. A Hogyan juthatunk el a körforgásos gazdasághoz? kérdést taglalva kezdte azzal, hogy a termelés és fogyasztás egyre nagyobb nyomást gyakorol Földünk erőforrásaira és a természeti környezetre.

A körforgásos gazdaság modell segíthet megvalósítani a fenntartható növekedést ebben a helyzetben. Mindezidáig a gazdaság főként az "elvesszük-legyártjuk-kidobjuk" lineáris modellje alapján működött, amelyben minden termék előbb-utóbb élettartama végére ér. Ebből fakadóan jelentős a kibocsátás és a hulladékképződés.

Habár a mostani lineáris gazdasági modellben is vannak még lehetőségek az erőforrás hatékonyság javítására, a hosszú távú megoldás a körforgásos gazdaságra való áttérés lehet.

Majd az államtitkár a körforgásos gazdaság céljai folytatta előadását, ahol többek között  megemlítette a csökkenő hulladékmennyiséget eredményező termelési rendszereket, az adminisztratív terhek csökkenését és a munkahelyteremtést is.

Az Európai Bizottság 5 prioritási területet határoz meg, amelyek sajátos kihívásokkal szembesülnek a körforgásos gazdasággal összefüggésben, termékeik vagy értékláncuk sajátosságai, környezeti lábnyomuk vagy az Európán kívülről származó anyagoktól való függőségük miatt.

A hulladékgazdálkodási irányelveknél felsorolta azt a hat irányelvet, melyeknél módosítást terveznek: a hulladék keretirányelv, a csomagolásról és a csomagolási hulladékokról szóló irányelv, a hulladéklerakókról szóló irányelv, az elhasználódott gépjárművekről szóló irányelv, hulladékelemekről és akkumulátorokról szóló irányelv, az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv.

A másodnyersanyagokkal kapcsolatosan a következőket jegyezte meg az államtikár: A körforgásos gazdaságban a cél  az újrafeldolgozható anyagok új nyersanyagként történő visszajuttatatása a gazdaságba, ezáltal fokozva az ellátás biztonságát. A másodnyersanyagok jelenleg még csak kis részét teszik ki az EU-ban használt anyagoknak (műanyagoknál például 5 %).

Az újrafeldolgozott tápanyagok a másodnyersanyagok sajátos és jelentős kategóriáját jelentik, amelyek esetében minőségi szabványok kialakítására van szükség. Az előadást az innováció és befektetések céljaival zárta, melynél kiemelte az innovációt és befektetéseket segítő környezet megteremtését.

Forrás: FM, V Németh Zsolt honlapja