EIP: Partnerek kerestetnek

Az innováció fogalmának sokféle meghatározása létezik. Ezek alapvetően nem térnek el egymástól, csak más szempontok szerint közelítik meg a fogalmat. Az alábbi egy általánosan elfogadott változat.

Az innováció egy új ötlet sikeres alkalmazására utal, amelyet újnak lehet tekinteni az alkalmazási területen. Az új ötlet lehet egy termék, gyakorlat, szolgáltatás, termelési eljárás, vagy egy új módszer a dolgok rendszerezésére, stb. Az innováció lehet technológiai, nem technológiai, vagy társadalmi, és alapulhat új, avagy hagyományos gyakorlatokon.

Aktualitás

E téma aktualitását nem csak az a rendezvény adja, amelyet a közelmúltban e témában szervezett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), hanem az is, hogy már most el kell kezdeni az operatív csoportok szervezését, az innovációs témák meghatározását, akár a projekttervek összeállítását is ahhoz, hogy a rendszer indulásakor a sütőipari vállalkozások is részesülhessenek e támogatási forma nyújtotta előnyökből. Az EIP AGRI támogatás két lábon áll majd: az egyik az operatív csoportok felállítását és működését támogatja öt évig, évente maximum 30 millió forinttal. A másik láb maga az innovációhoz kapcsolódó beruházás, amelyet maximum 300 millió forinttal, 70 százalékos támogatási intenzitás mellett támogatnak majd.

Közös platform

A versenytársakkal összehasonlítva az látszik, hogy a magyar agrárgazdaság és tudományos élet szereplőinek együttműködésében van még hova fejlődni. Ehhez az Európai Unió olyan támogatási lehetőséget biztosít, amellyel az érintetteknek élniük kell. A tervek szerint tehát azok a konzorciumok, amelyekben gazdálkodó szervezetek, tudományos intézmények, tanácsadói szervezetek együttműködnek egy innovációs projekt megvalósításában támogatást kaphatnak a partnerség létrehozásához és működéséhez, a megvalósítandó innovációhoz kapcsolódó beruházáshoz. Máshogy megfogalmazva: az EIP lényegében egy közös platformot hoz létre az agrárszektor, a biogazdaság, a tudományos élet, a tanácsadók és más érintettek között uniós, nemzeti és regionális szinten. A segítségével hamarabb ültethetik át a kutatási eredményeket a gyakorlatba, és folyamatos visszajelzéseket kaphatnak a tudósok a való életben felmerülő igényekről. Az EIP az információáramlás és a jó gyakorlatok megosztásának gyorsításával támogatja a Közös Agrárpolitika, valamint az EU Innovációs és Kutatási Keretének céljait.

Az Európa 2020 Stratégia költségvetése 4,5 milliárd eurót határozott meg az élelmiszer-biztonság, a biogazdaság és a fenntartható mezőgazdaság terén való kutatás és fejlesztés céljaira. A mezőgazdasági termelékenység javítását, a fenntarthatóságot célul tűző európai innovációs partnerség (EIP-AGRI) koncepciója, hogy tevékenysége révén hidat képezzen a gazdálkodási gyakorlat és a tudományos kutatás között, fokozva ezzel az európai versenyképességet.

Az EIP lényege

Az Európai Bizottság két évvel ezelőtt döntött arról, hogy „Európai innovációs partnerséget” kezdeményez 2014-2020-ra a mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság terén is. Az Európai Unió végrehajtó testületének ezzel az a célja, hogy a két, talán legnagyobb kihívást kezelje, amellyel a tagállamok agrárszektorainak szembe kell néznie. Az egyik, hogy – reagálva a világszerte jelentősen megnőtt élelmiszerigényre – hogyan növeljék az ágazat termelését és a termelékenységét, a másik pedig, hogy hogyan váljon a gazdálkodás fenntarthatóbbá, környezetbarátabbá, és javítsák az erőforrás-felhasználás hatékonyságát. Ebben szorosan beletartozik a mezőgazdasági termékek feldolgozása és a fogyasztóhoz való eljuttatása is.

Az EIP lényegében egy új megközelítés az uniós kutatásban és innovációs politikában. Egy kihívás vezérelt, a társadalmi előnyökre és a kapcsolódó ágazatok és piacok modernizációjára fókuszál. A teljes innovációs láncra hat, együttműködésre késztetve az érintett szereplőket uniós, nemzeti és regionális szinten.

Az EIP a Bizottság 2013 utáni Közös Agrárpolitika-reform (KAP) javaslataira alapul. A tudás átadása és az innováció az első helyen áll a KAP vidékfejlesztési (kettes) pillérében prioritások 2014-2020. A jövőbeni vidékfejlesztési politika társfinanszírozást nyújtana operatív csoportok részére, amelyek gazdákból, tanácsadókból, kutatókból vállalkozásokból és más szereplőkből állnak. A támogatott kulcstevékenységek közé tartozik az „együttműködés”, a „tudásátadás”, a „tanácsadási szolgáltatás”, a „befektetés” vagy az „üzleti fejlesztés”.

Határokon túl nyúló kezdeményezéseket várnak

Az EU kutatási és innovációs politikája („Horizont 2020”) kulcsszerepet játszana a szükséges tudásalap biztosításával. Többek között alkalmazott kutatási projekteken, határon átnyúló és klaszter-kezdeményezéseken, bemutató és próbaprojekteken, valamint az innovációs központok támogatásán keresztül tudna hozzájárulni az EIP-hez. A vidékfejlesztési politika biztosítaná a regionális, míg a Horizont 2020 a régiók közötti vagy feletti szinten folyó projektek finanszírozását, de akár más politikák (így pl. a kohéziós vagy oktatási politika) is további lehetőségeket nyújthatnak. Az EIP létrehozása ugyanakkor nem jelentené új pénzügyi alapok létrehozását, a meglévő mechanizmusokra épülve igyekezne azokat hatékonyabban kihasználni. Emellett egy új, uniós szintű EIP-hálózatot hoznak létre, amely közvetítőként javíthatja a tudományos és a gyakorlati szint közötti párbeszédet, valamint erősítheti az együttműködést. A hálózat szorgalmazza az operatív csoportok létrehozását, és szemináriumokkal, adatbázisokkal, valamint ügyfélszolgálattal segíti a munkájukat. A hálózat összegyűjtené az innovációs projekteket, és információkat szolgáltatna róluk, valamint biztosítaná az információáramlást a helyi és a regionális szint között. Egy magas szintű irányítóbizottság indítaná el a folyamatot, és szabna irányt az EIP-nek egy stratégiai végrehajtási terv kidolgozásával.

Személyre szabott szolgáltatás

A bizottság a tagállamok és az érintettek képviselőiből állna. Ez az útmutatás ugyanakkor nem lenne túl szoros, mivel az a már létező struktúrákra épülne. Ezzel ugyan már a harmadik, vidékfejlesztéssel kapcsolatos hálózat jönne létre a már meglévő, általánosabb Európai Vidékfejlesztési Hálózat (minden tagállamban egy-egy nemzeti taggal), valamint az EIP-hez hasonlóan specializált Európai Értékelési Hálózat a Vidékfejlesztésért mellé. A Bizottság szerint ugyanakkor az ilyen, részterületekkel foglalkozó hálózatok javítják a hatékonyságot. Emellett az EIP-re szükség van, hogy meglegyen a megfelelő szaktudás és az eredményes kétirányú kommunikáció az agráriumban részt vevők és a tudományos élet tagjai között, ami egy általános hálózatban elveszne a Bizottság szerint. A terv miatt ráadásul nem kellene nemzeti vagy regionális szinten is létrehozni egy külön hálózatot, és számukra is egyszerűbb, személyre szabottabb szolgáltatást nyújthatnának.

Forrás: élelmiszer