Engedjünk fényt a házba!

Tizenöt éve fejlesztette ki és szabadalmaztatta a Litracon-építőanyagot, amely pillanatok alatt nemzetközi hírnévre tett szert. Épül már az üvegbeton-birodalom?

Az utóbbi években különösebb megrázkódtatás nélkül, nyugodt ütemben fejlődik a cég, de birodalomról szó sincs. Már az is nagy boldogsággal tölt el, hogy végre nem kell végeláthatatlan csatákat vívnom a termékem védelméért, és jut időm a munkára. Az üvegbeton debütálása valóban zajos sikerrel járt, ám utána keményen meg kellett dolgoznunk az eredmények megtartásáért. Egy német nagyvállalat és pár kisebb piaci szereplő is megpróbálta kisajátítani az építőanyagot, aminek következtében évekig húzódó szabadalmi pereskedés és jogvédelmi vita kezdődött. Bár végül 2014-ben az utolsó eljárásban is nekem adtak igazat, a folyamat rengeteg időt, energiát és pénzt emésztett fel.

A perköltséget nem a vesztes félnek kell állnia?

A bírósági perek esetében így van, de az üvegbetonhoz fűződő szabadalmat más eszközökkel is támadták. Úgynevezett felszólalási eljárás indítható például akkor, ha valaki vitatja, hogy a szabadalom tényleg érvényes-e. Idáig három felszólaláson kellett részt vennem, és ezek során minden kiadást saját zsebből finanszíroztam. Bár mindet megnyertem, azért szívesen kihagytam volna ezt a tortúrát.

Akkora üzlet az üvegbeton, hogy megéri egy vállalatnak a végsőkig harcolni érte a feltalálóval?

Az a legnevetségesebb az egészben, hogy bár nyilván vannak lehetőségek a termékben, de nem hiszem, hogy ezek olyan nagyok lennének, hogy bárkinek megérje tisztességtelenül küzdeni értük; gyakorlatilag az ügyvédeik zsebét tömik a „kollégák”. A sorozatos iparjogvédelmi sikereim eredményeként viszont a szabadalom megerősödött, és mindenki belátta, hogy a szabadalombitorlás helyett olcsóbb, ha kifizetik a licencdíjat. Egy német céggel már két éve tart az ilyen jellegű együttműködésünk.

Sokan követték a példájukat?

Nem. Folyamatosan vannak érdeklődők, de ma még a bevételünk nagyobb része a saját gyártásból származik. Viszonteladók is rendszeresen jelentkeznek – legutóbb például a Fülöp-szigetekről –, de ezek közül eddig csak az angliai partnerünk vált be. A kereskedők ritkán adnak hozzá érdemben egy projekthez; legtöbbször csak a forgalmazást vállalják, az viszont nekünk nem nagy segítség. Inkább a gyártópartnerekkel kötött licenc-együttműködésben látok fantáziát, mivel ez meghatványozná a kapacitást és a piaci jelenlétet világszerte. Kanadában például nemrég jött létre egy gyártóvállalat, amely a tervek szerint üvegbetont állít majd elő. Ha ez beindul, az nagy lépés lehet számunkra, hiszen innen sokkal könnyebben juthatunk be az amerikai piacra.

Eddig nem voltak tengerentúli munkáik?

De, készítettünk már betonelemeket egy New York-i magánlakáshoz, és jelenleg is dolgozunk egy másik lakásban a fürdőszoba falain és mennyezetén. Ezeken kívül kilátásban van egy nagy dobás: egy divatcég új, Los Angeles-i üzletének teljes homlokzatát a mi építőanyagunkból szeretné elkészíttetni. Még nem állapodtunk meg, de már küldtünk nekik terveket.

Önök szokták megtervezni, hogyan és hová kerüljenek a betonelemek?

Sokszor adunk tanácsot a beépítéssel kapcsolatban, illetve előfordul, hogy egyes tervezési részfeladatok nálunk készülnek. Ez szinte minden megbízás esetében másként alakul; nincs két egyforma munkánk.

Ez a portfóliójukból is leszűrhető: a hagyományos építészeti munkák mellett készítenek beton ékszereket, díjtárgyakat, bútorokat is. Építésznek vagy dizájnernek tartja magát?

Ma már elsősorban cégvezető vagyok, de szívesen vállalom kisebb-nagyobb projektek megtervezését. Egyébként a termékpalettánk is úgy fejlődött, hogy egyre több területet ki tudjunk szolgálni. Amit a köznyelv üvegbetonként emleget, az ma már legalább két különböző termék. Az eredeti, Litracon Classic nevet viselő anyag mellé bevezettük a Litracon pXL-t is, ami már nagyobb felületekhez is használható, lényegesen alacsonyabb ár mellett. A terméknév – az „XL” révén – részben erre, részben a pixelekre utal, mivel a fényáteresztő hatást itt az anyagban elhelyezett műanyag csapok biztosítják, amelyek távolabbról egy képernyő képpontjaira emlékeztetnek. A pixelbeton sokkal alkalmasabb nagyobb építkezésekhez, mint az elődje; egyik vágyam, hogy egyszer templom épülhessen belőle.

Hétköznapi lakóházakhoz még ez is túl drága?

Az eredeti formája talán igen, de a pixelbetont továbbfejlesztve létrehoztunk egy építőblokkrendszert, amely már a téglákhoz hasonló, egységes méretű elemekből áll. Az „üvegtéglákat” egyszerű beépíteni, és a sorozatgyártásuk is megoldható, így van rá esély, hogy egyre több fényáteresztő ház épül.

Forrás: valasz.hu