Ettől félnek a magyar munkavállalók

Évek óta jól látszik, hogyan morzsolódik Magyarországon a dolgozóknak a kétezres évek közepén még régiós szinten is kiemelkedő munkaerő-piaci magabiztossága − véli Bakos Réka, az Aon Hewitt magyarországi elkötelezettségmérés és fejlesztés üzletágának vezetője. A Legjobb munkahely felmérés eredményei alapján az állásbiztonság-érzet már a 2006-os megszorítások hatására gyengült, ám álláskeresési lehetőségeikkel kapcsolatban még pozitívak voltak a munkavállalók.

A válság begyűrűzésével azonban a korábbi eredményekhez képest sokat romlott mind az állásbiztonság, mind pedig a munkaerő-piaci pozíció megítélése. Majd 2009-ben már jóval alacsonyabb volt azon dolgozók aránya, akik nem tartottak állásuk elvesztésétől és csökkent az álláskeresés kérdésében tanúsított magabiztosság is. Ez a kép az elmúlt három évben csak borúsabb lett. Bár a munkaerő-piaci esélyek megítélése jelenleg stagnál, a munkahely elvesztésétől való félelem némileg erősödött.

A fiatalok kevésbé aggódnak

Idén minden hatodik magyar munkavállaló kimondottan tart állása elvesztésétől, a felmérésben szereplő válaszadók kevesebb mint harmada gondolja úgy, hogy gyorsan és könnyen találna állást, ha a közeljövőben új munkahelyet kellene keresnie. Mindenképpen figyelmeztető jel, hogy a válaszadók csaknem fele már évek óta úgy véli, nehézségbe ütközne új állást találnia − állapította meg a szakértő.

A részletes adatok alapján jelenleg a magyar férfiak jóval magabiztosabbak, mint a hölgyek: kevésbé tartanak állásuk elvesztésétől és a nőknél nagyobb esélyt látnak arra, hogy hamar találjanak új munkahelyet. Minden harmadik magyar férfi határozottan pozitív állásesélyeivel kapcsolatban, míg ezt az idén megkérdezett nők közül csupán minden ötödik mondhatja el magáról.

Az is jól látszik, hogy minél több időt töltött valaki egy szervezetben, annál kevésbé érzi magát magabiztosnak a munkaerőpiacon. A különböző korcsoportok közül a 45−54 évesek tartanak leginkább állásuk elvesztésétől (62 százalék), míg munkapiaci esélyeik megítélésében az 55 évnél idősebbek a leginkább kritikusak (14 százalék bízik csak a gyors munkaszerzésben). A legmagabiztosabb a 25−29 éves korosztály tagjai, akik 41 százaléka egyértelműen pozitív az álláskeresési lehetőségeivel kapcsolatban.

Begyűrűzött a bizonytalanság

Az általános gazdasági bizonytalanság elkerülhetetlenül begyűrűzik a vállalatok életébe. Ugyan a legjobb munkahelyek dolgozói hasonlóan pesszimisták álláskeresési lehetőségeikkel kapcsolatban, mint egy átlagos magyar munkavállaló, e cégeknek mégis sikerült legalább a bizonytalanság érzetét csökkenteniük, az ott dolgozók 60 százaléka ugyanis nem tart állása elvesztésétől, szemben a 48 százalékos magyar átlaggal. Bakos szerint ez úgy lehetséges, hogy a legjobbnak talált vállalatoknál dolgozók sokkal inkább úgy érzik, hogy a felső vezetés nyíltan tájékoztatja őket a céget érintő kérdésekről, bíznak a vezetők üzleti döntéseiben, szakértelmében és 86 százalékuk úgy véli, a menedzsment már most megteszi a szükséges lépéseket a vállalat hosszú távú sikeressége érdekében. Az is igaz, hogy a jövőbe vetett hit nem csupán a legjobb munkahelyek dolgozóira jellemző: az átlagos magyarországi cégek alkalmazottainak kétharmada is biztos abban, hogy vállalata sikeresen helytáll a jövőben, így ezzel az értékkel a kérdés a tíz legjobb eredményű állítás között szerepel. Összességében elmondható, hogy az erősödő bizonytalanság és sokasodó kérdőjelek ellenére a munkavállalók túlnyomó többsége bízik cége jövőjében − osztotta meg a szakértő, aki szerint hasonló képet mutatott az Aon Hewitt 2009-es felmérése is. Akkor a magyar dolgozók kimondottan pesszimistán ítélték meg a magyar gazdaság jövőjét, családjuk anyagi biztonságát, egyedül vállalatuk válságkezelési lépéseinek sikerével kapcsolatban bizakodtak.
Mindez azért lényeges, mert ez a bizalom a magas elkötelezettség egyik fő tartópillére is. Amennyiben a dolgozók bizalma megrendülne a cég jövőjében, az a vállalat iránti elkötelezettségüket is nagymértékben veszélyeztetné.

Marad a költséghatékonysági nyomás

Hogyan tekintenek a jövőbe a felső vezetők? Tavaly a válaszadók 87 százaléka számolt egy−három éves távlatban növekvő költséghatékonysági nyomással, ez idén sincs másként. Hasonlóan sokan számítottak − és számítanak idén is − a közvetlen versenytársakhoz képest erőteljes növekedési elvárásokra: a megkérdezett vezetők több mint háromötöde számol ezzel 2014-ig bezárólag. Jelentős változás viszont az előző évhez képest, hogy míg 2011-ben a felső vezetők csaknem fele hároméves időtávon már a források növekedésében reménykedett, 2012-ben ez az arány 40 százalék alá csökkent.
A felső vezetők válaszaiból azonban kirajzolódik, hogy míg rövid távon inkább a teljesítménymenedzsment, munkavállalói elkötelezettség és karrier van a hr stratégia középpontjában, 3 éves időtávon a hangúly egyre inkább eltolódik a hosszú távú fenntarhatóságot biztosító területek felé - mint stratégiai munkaerő tervezés, vezetőfejlesztés és utánpótlás tervezés - ezzel is támogatván  a vállalat hosszú távú humán fenntarhatóságát a bizonytalan környezetben.

Forrás: napi.hu