Ez nagyon fog fájni - Magyarországot rengeteg pénztől foszthatják meg

Az uniós csatlakozásunk óta 8 milliárd euró  - folyó áron mintegy 2400 milliárd forint - kohéziós támogatás érkezett Magyarországra, ami egyes számítások szerint 2007 és 2015 között 9 százalékkal magasabb GDP-t és 200 ezerrel több foglalkoztatottat fog jelenteni, ahhoz képest, mintha ezek a források nem érkeztek volna - mondta Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára azon a keddi konferencián, ahol a kohéziós források következő uniós költségvetési ciklusban való alakulását vitatták meg.

A konferencia egyik apropója az volt, hogy az Európai Bizottság által benyújtott javaslat alapján a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó büdzsében mintegy 20 milliárd euróval kevesebb pénz állna a kohéziós politika rendelkezésére, mint a 2007-2013 közötti költségvetési ciklusban. A Bizottság ráadásul egységesen minden tagállamnak a GDP 2,5 százalékában szabná meg a folyósított felzárkóztatási források összegét, aminek következtében Magyarországnak járó kohéziós források kerete mintegy 20 százalékkal csökkenne.

Magyar javaslat

Ezt elkerülendő, a magyar kormány egy olyan javaslatot dolgozott ki a nettó befizető országok meggyőzésére, amely nem jelentene jelentős többletterhet az új uniós költségvetésben, ugyanakkor a szegényebb tagországoktól sem venné el a felzárkózás lehetőségét. A brüsszeli elképzelés ugyanis - mint ahogy a konferencia több résztvevőjétől kritikaként elhangzott - a kohéziós és a közös agrárpolitika kárára a fejlettebb régiók felé csoportosítana át fejlesztési forrásokat. Több felszólaló szerint ez nemcsak a magyar érdekekkel megy szembe, de ellentétes a regionális politika alapvető célkitűzéseivel is, hiszen  az egyenlőtlenségeket konzerválná.

A jelenlegi válságos környezetben nehéz pénzről beszélni - jegyezte meg Győri Enikő jelezve, hogy a költségvetési kérdésekben kemény vitákra lehet számítani. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az EU-ban mindenki megértette mivel jár az eladósodottság, de a megtakarítások mellett a növekedésnek azokat a forrásait is meg kellene találni, amelyek nem járnak az adósság növelésével. Márpedig a kohéziós politikára pont azért lenne szükség, mert úgy ösztönzi a beruházásokat, hogy nem növeli az adósságállományt - érvelt az államtitkár.

Mindenki nyer, megengedhetetlen a csökkentés

Hörcsik Richárd, az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának elnöke úgy vélte, hogy az EU egyik legeredményesebb politikája a kohéziós politika, amit szerinte az is jelez, hogy az elmúlt 10 évben 2,4 millió munkahely jött létre az ilyen beruházásoknak köszönhetően. Az e témában elvégzett tanulmányokra utalva azt is megjegyezte, hogy a kohéziós politikával minden tagállam nyer: mind a donor, mind a kedvezményezett országok. A politikus hangsúlyozta, hogy Magyarország számára különösen fontos, hogy a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakban ne csökkenjenek az EU kohéziós alapjának forrásai.

Győri Enikő a konferencián azt is kiemelte, hogy bár a kohéziós források összegében egyelőre nincs egyetértés, a "Bizottság az egyik legmegbízhatóbb szövetségesünk", hiszen mindenkinek érdeke, hogy a fejlesztési források összege ne csökkenjen.

Az államtitkár, és Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő arra is felhívták a figyelmet, hogy ezúttal, a következő hét éves költségvetés tervezésébe az Európai Parlamentnek a korábbinál sokkal komolyabb beleszólási lehetősége lesz, vagyis nagyobb ráhatása lehet a különböző keretek megszabásában. Az EP pedig a kohéziós források szinten tartása mellett áll - tette hozzá Deutsch.

Befektetés, nem adomány

Az Európai Unió szempontjából a kohéziós források felhasználása nem adománynak, hanem befektetésnek tekinthető, amelyek többletértéket teremtenek, és hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez, a növekedéshez - mondta Johannes Hahn, regionális politikáért felelős uniós biztos. Megjegyezte: annak érdekében fektetünk be, hogy a végén többet kapjunk vissza.

A biztos az uniós büdzsét egészében véve kiegyensúlyozottnak nevezete, mondván, az Európai Bizottság (EB) számára nagy kihívást jelent, hogy olyan költségvetéssel álljon elő, ami mind a 27 tagállamnak megfelel. A költségvetési javaslatot övező vitákat,tárgyalásokat és azok lezárásaként kompromisszumok bevállalását természetesnek vélte. A magyar fél által felvetett kifogásokkal kapcsolatban is reményét fejezte ki, hogy a tárgyalások végén megtalálják megfelelő megoldást. (Az EB reményei szerint ez év végéig lezárulhatnak a viták a következő hét éves periódus költségvetéséről, így a következő évtől elkezdődhet a szakértői tervezés - a szerk.)

Ez volna a középút?
A regionális politikáért felelős biztos elmondta, hogy a 2014-20-as időszakra vonatkozó költségvetésnek egyharmadát teszi ki a kohéziós politika kerete, ami 336 milliárd eurót jelent. Hahn megjegyezte, hogy megérti Magyarország azon törekvését, hogy magasabb kerethez jusson, de a Bizottság javaslatának figyelembe kellett vennie néhány nettó befizető ország igényeit is. Hahn szerint a Bizottság javaslata középút az Európai Parlament és a nettó befizetők igényei között.

Hahn elismerte, hogy Magyarországon - mint ahogy sok más tagállamban is - a regionális politika a legfőbb és legfontosabb eszköze a növekedés ösztönzésére és a munkahelyteremtésre. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az EU 2020-as stratégiájában kitűzött főbb célok elérése (ezek kiemelt területei egyebek mellett az energiahatékonyság, megújuló energiák, kutatás-fejlesztés-innováció, oktatás), illetve megvalósítása is csak úgy lehetséges, ha a megfelelő forrásokat is rendelkezésre bocsátják. Az ezekhez kapcsolódó fejlesztéseket viszont az egész EU-ban - többé-kevésbé egyidőben - kellene megvalósítani, nem csak az elmaradottabb régiókban - mondta Hahn, aki lényegében ezzel indokolta, hogy ezúttal a strukturális alapok és a regionális politika minden régióra egyformán fókuszál és nem csak az elmaradottabb régiókra, ami egyébként a 271 európai régió negyedét adja.

Kilóg a lóláb

Csaba László akadémikus az MTI-nek azt mondta: "kilóg a lóláb, nem valamilyen szakmai megfontolás, hanem az EU pénzügyi keretének leszorítása motiválja a bizottság javaslatát." Hangsúlyozta: amikor a gazdasági visszaesés nemcsak elvi lehetőség, hanem az unió számos országában megvalósul, akkor az unió, mint egyfajta közintézmény van abban a helyzetben, hogy pénzt költsön, anticiklikus politikát folytasson. Az uniós kohéziós költés nem jótékonyság, hanem beruházás, ezt alá lehet támasztani a munkahelyteremtésekkel, a gazdasági növekedés feltételeinek létrehozásával - fűzte hozzá.

A hozzászólók között volt, aki azt kifogásolta, hogy a mennyiségi kérdésekről túl sok szó esik. Önmagában azon huzakodni, hogy több legyen vagy kevesebb, nincs értelme, először a kohéziós struktúráról kellene beszélni és az alapján eldönteni, hogy ahhoz ez a forrás sok, vagy kevés.

Még a mostani keretből is több ezer milliárd ragadhat benn

A konferencián ugyanakkor a jelenlegi fejlesztési forrásokkal kapcsolatos aggodalmak is előkerültek, miután többen megkongatták a vészharangot, hogy a jelenlegi keretből is több ezer milliárd forintnyi összeg ragadhat benn. Abba kellene hagyni a 2014-2020-as időszak túldimenzionálását - mondta Szalóki Flórián, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség integrációs elnökhelyettese -, hiszen még a mostani hétéves költségvetési periódus közepén járunk és még ezt a keretet sem sikerült felhasználni.

Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója arra mutatott rá, hogy a jelenlegi kifizetésekkel a teljes keretösszeg 35 százalékán állunk, vagyis a rendelkezésre álló források egyharmadát már kifizették, egyharmada már le van kötve és egyharmada még ki sincs írva (a kétharmad felhasználatlan rész a GDP több mint 20 százalékát teszi ki a szakember szerint). Ezek lehívásában viszont már szinte az utolsó pillanatban vagyunk, hiszen még van 1,5 év, hogy lekössük a hiányzó egyharmad részt és 3,5 év, hogy le is hívjuk.

Bár a résztvevők többsége a kiutalások felgyorsítását sürgette, többektől elhangzott, hogy a pénzek elköltésében a mennyiség és minőség kérdése is fontos lenne, vagyis fölösleges dolgokra nincs értelme kiszórni a pénzt. Ehhez azonban - mint a kritikákból kiderült - mind a kormányzati oldalon, mind a kedvezményezetti oldalon lenne mit javítani.

A kiírások esetében az egyik legsúlyosabb kritika a pályázatok életszerűtlensége volt, de a koncepciótlanság is többször elhangzott. A források hatékonyabb felhasználásához világosabb tervekkel kellene előállni - hangzott el többektől, amihez egyesek azt is hozzáfűzték, hogy ezzel a még bent lévő források esetében már elkéstünk, hiszen ezeknek a terveknek már rég meg kellene lennie.

Több felszólaló megjegyezte azt is, hogy a pénzek eredményes lehívása és felhasználása érdekében "a politikát is hátrébb kellene vinni", hiszen az évtized hibája lenne nem elkölteni ezt a pénzt. Ezekre a felvetésekre reagálva Csaba László úgy vélekedett, hogy a politika ördögét nem lehet száműzni ebből a folyamatból. "A kassza kulcsa a nemzeti fiskális politika kezében van, ez nem is lehet másképp" - fogalmazott a közgazdász, ami miatt némi fenntartásait fejezte ki ezen érvelésekkel kapcsolatban.

Forrás: napi.hu