Hírek

Felrobbant májusban az EU-támogatások kifizetése

Az áprilisi, gyérnek tekinthető 118 milliárd forint után májusban 233 milliárd forintra ugrott a havi EU-támogatás kifizetési ütem, miközben egy kormányhatározat "csak" 170 milliárdos kifizetési számot írt volna elő - derül ki a Portfolio szokásos hó eleji vizsgálatából. Ezzel év eleje óta már 756 milliárd forintot tett ki június 1-ig a nettó kifizetések volumene, így nagy léptekben halad a pályázati intézményrendszer a fő gazdaságpolitikai cél: a 2007-2013-as uniós források teljeskörű lehívása felé. Ahogy a hét elején beszámoltunk róla: a 100%-os forráslehívásnak most se a Miniszterelnökség, se az Európai Bizottság nem látja komolyabb akadályát, igaz ennek tényleges eléréséhez még jókora erőfeszítések kellenek több területen.

Robbanás májusban

Áprilisban mindössze 118 milliárd forint volt a magyar intézményrendszer által a pályázóknak kifizetett uniós támogatás összege, ami még az egy évvel ezelőtti értéket sem érte el, az idei év egyes hónapjaira előírt havi kifizetési ütemtől pedig jócskán elmaradt. 

Aztán májusban megfordult a helyzet: a június 1. esti állapot szerint az összes kifizetés 7621 milliárdon állt, így egy hónap alatt mintegy 233 milliárd forintos kifizetés következett be. 

Repkednek a százmilliárdok

Amennyiben az idei év elejétől vizsgáljuk a folyamatokat, azt látjuk, hogy már mintegy 756 milliárd forintnál járunk az irányadó kormányhatározatban május végére előírt 725 milliárddal szemben. A 756 milliárdos kifizetés éppen 100 milliárddal alacsonyabb a Lázár János miniszterelnökségi vezető által a szokásos csütörtöki maratoni sajtótájékoztatón jelzett első öthavi kifizetéstől.

A Portfolio információi szerint a két szám közötti különbség abban keresendő, hogy míg a 855 milliárd forint bruttó kifizetési számnak tekinthető (ténylegesen ennyi pénz érkezett a pályázókhoz), addig a 756 milliárd a nettó kifizetés, tehát a visszafizetéseket is figyelembe vevő szám (pl. a felmondott M4-es autópályánál 30 milliárdos tételt vár vissza a kormány, de a késedelmes projekteknél a projektektől való elállás miatt is vannak visszafizetések). A nettó és a bruttó tétel közötti különbség az év további részében tehát feltehetően tovább nő.

Még mindig nagy túlvállalásban vagyunk

A jelek szerint tehát nagy ütemben haladunk az idei éves 2236 milliárd forintos kifizetési cél felé, amellyel egyébként bőven elérnénk a 2007-2013-as időszakra összesen rendelkezésre álló forrás kifizetését is. Ez a keret korábban 8200 milliárd forint körüli összeg volt, de a forint elmúlt évekbeli trendszerű gyengülésével - ahogy egy korábbi Portfolio elemzésben rámutattunk - mintegy 300-400 milliárd forinttal bővült, tehát jelenleg mintegy 8500-8700 milliárd forint lehet a 7 évre összesen járó, elköltendő keret. Ennek eléréséhez tehát jelen állás szerint még mintegy 1000 milliárd forintnyi EU-forrás idei kifizetése szükséges.

Közben a friss adatok szerint 9300 milliárd forint felett áll a hatályos támogatási szerződések állománya a korábbi tudatos túlvállalások miatt, így ezek csökkentése mindenképpen fontos annak érdekében, hogy a nekünk járó uniós pénzen felül ne merüljön fel érdemi magyar költségvetési hiánynövekedési kockázat. Ezért (is) helyez nyomást a Miniszterelnökség a késedelmes állami projektek gazdáira, hogy kiderüljön: mely projekteket lehet befejezni még év végéig (esetleg szakaszolással hogyan lehet felbontani) és melyeket nem.

Utóbbiaknál már zajlanak az elállások, hogy így is közelíteni lehessen 100%-os forráslekötéshez. Most ugyanis a fent említett 8500-8700 milliárdos kerethez képest a 9300 milliárd feletti szerződéses állomány 108% körüli túlvállalást jelent.

Vannak még problémás területek

Érdemes azonban nem csak rendszerszinten nézni a forráslekötési folyamatokat, hanem külön-külön Operatív Programonként is. Megjegyezzük, hogy sajnos csak a június 5-i állapot áll rendelkezésünkre részletes táblázat formájában, így innentől a 7635 milliárd forintos összesített kifizetést elemezzük tovább. 

Amint az alábbi táblázatban látjuk: a korábban is nagyobb kifizetési gondokkal jellemezhető Operatív Programokban (főleg a KEOP-nál, a KÖZOP-nál és a TIOP-nál) továbbra is 80% alatti a kifizetési ráta a hatályos szerződéses állományhoz képest. Utóbbi viszonyítási pont persze "túlzó" a fent említett okok miatt.

A nagy közlekedési projekteket tartalmazó KÖZOP-nál kereken 100 milliárdos nettó kifizetés történt májusban, azaz abban a hónapban, amikor felmondásra kerültek az M4-es autópálya Abony-Fegyvernek közötti szakaszával kapcsolatos kivitelezői szerződések. Lázár János jelzése szerint 67 milliárd forintot fizetett már ki az intézményrendszer erre az építkezésre, de ebből a ténylegesen elvégzett munka mintegy 37 milliárd forint volt csak, így mintegy 30 milliárd forintnyi előleget visszavár a kifizető (ami a kifizetési számláló mögötti nettó kifizetési számot már valószínűleg nem csökkenti). 

Csordogál a kifizetés a felfüggesztés mellett is

Lázár János minapi brüsszeli látogatása miatt is lényeges megvizsgálni, hogy mi történik annak a Gazdaságfejlesztési Operatív Programnak (GOP) az első három prioritásában, amelyekben a kifizetéseket április 10-i hatállyal felfüggesztette az Európai Bizottság (ez kifizetések megszakításához képest egy fokozattal magasabb jogi kategória és több brüsszeli szereplővel kell egyeztetni a feloldásához).

Amint az alábbi táblázatban látszik: április 22. óta továbbra is csordogál a magyar intézményrendszer felőli kifizetés (előfinanszírozás) a magyarországi pályázókhoz, miközben leghamarabb nyáron születik meg a döntés Brüsszelben a Bizottság felőli utófinanszírozás felfüggesztését feloldó határozatról. Ez csak azután történhet meg, hogy a szabálytalan pénzfelhasználások miatt a magyar fél és Bizottság külön-külön Operatív Programonként megállapodik egymással a pénzügyi korrekciók mértékéről. Lázár brüsszeli látogatása során kompromisszum készséget hangsúlyozott ebben a kérdésben is, azaz ha máshogy nem megy, akkor beleegyezünk a Bizottság által javasolt pénzügyi korrekciókba, azaz visszatartott kifizetésekbe.

Mivel a legtöbb területen továbbra is túlvállalásban van Magyarország a 2007-2013-as források lekötésében, így a pénzügyi korrekcióval érintett, az eredeti célokra nem folyósított, néhány tízmilliárdnyi uniós pénzt viszonylag gyorsan ki lehet osztani a tartaléklistás pályázatokra, ha az valóban szükséges (a túlvállalások miatt nem feltétlenül). Ehhez hasonló gyors "pénzkiszórásnak" tűnik az, hogy az M4-es autópályára szánt forrásokat most a jelek szerint 70 milliárd forintos keretösszeggel a nyártól útfelújításokra költi el a kormány.


Érdemes egyébként megjegyezni, hogy a GOP negyedik prioritásában a kifizetéseket megszakító határozat van érvényben, és ahogy az alábbi táblázatban láthatjuk: ebben a programban április 22. óta nem is nagyon történt a magyar szervek felőli kifizetés. 

Forrás: portfolio

Közösség