Hogyan lehet növelni a magyar szoftverexportot?

Másfél évvel ezelőtt rukkolt elő azzal az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), hogy mivel az ágazat termelékenysége gyakorlatilag csak az ágazatban dolgozó emberek számától függ, a képzés felfuttatásával 5 éven belül megduplázható lenne a magyar szoftverexport. Most ismét ezzel a témával jelentkeztek, de ezúttal az álmok ismertetésén túl meghívták az exportfejlesztésben érintett állami intézményrendszer képviselőit is.

Vityi Péter, az iparági szervezet alelnöke elmondta, hogy a válság után, három évvel ezelőtt értékelődött fel a csökkenő hazai piaccal szemben az export, mint kitörési pont. Idén harmadszorra végzett felmérésükben 200 vállalatot kérdeztek meg szoftver- és szolgáltatásexport témában (tehát hardver nélkül). Mennyiségileg 275 milliárd forintról van szó, ami a magyar export mindössze egy százaléka, azonban ennek nagy része hozzáadott érték, importvonzat nélkül. "Biztosan tudjuk állítani, hogy ezt meg tudjuk duplázni, mert évről-évre 20 százalékos növekedést produkál." Szerkezete nagyon egészséges, mert míg más ágazatokban a multinacionális cégek dominálnak, addig az informatikában ők csak a felét képviselik. A szektor növekedése szintén kedvező, mert a multik alig, míg a hazai és a startup cégek 30-40 százalékkal bővültek, így jön ki a 20 százalékos átlag.

A "nemzetközi" szelet korábban magyar tulajdonossal bíró, felvásárolt cégeket jelöl

A torta növelésének receptjét a folyamat végigkövetésével próbálták megtalálni. Vityi Péter felsorolta a pályázási lehetőségeket, de leginkább a munkaerőhiány kérdését emelte ki. "Meg kell értetnünk a felsőoktatási és a köznevelési vezetéssel, hogy itt sokkal nagyobb létszámra van szükség. Nálunk évente 2500 informatikus végez, Romániában 8000, Lengyelországban pedig 20 000. Bizonyos dolgokat meg kell változtatni, ez a javaslatunk elkészült, folyamatos tárgyalásban vagyunk." Finanszírozás terén dicsérte a kockázati tőkét, mert az a piacszerzésben is segíteni tud. 

"Ez egy folyamatosan bővülő piac, Magyarország penetrációja a világ szoftverexportjában minimális, tehát szinte a végtelenségig bővíthető. Az összes szegmens - startupok, kis- és középvállalatok stb. - növekedésképes, tehát nem látjuk ennek semmilyen határát. Külön javasoljuk innovációs fókusznak a dolgok internetének területét, amivel szerintünk egy kulcsnövekedési pályára lehet állni. Ha ez mind megtörténik, akkor folyamatosan módosítjuk a számokat; 180 milliárdról indultunk, és azt mondtuk, hogy ezt három év alatt meg lehet duplázni. Ma 270 milliárdnál azt látjuk, hogy ezt az értéket is kétszeresére lehet növelni. Ennek a gazdasági hatása 10-15 ezer magasan képzett munkahely, a beáramló friss pénz pedig 500-1000 milliárd forint körül van." - mondta az IVSZ alelnöke.

Kérdésekre válaszolva elhangzott, hogy az oktatás növelése nem egyszerű, mert például a nálunk népesebb Hollandiában csak 700 ember végez évente, tehát lehetséges, hogy emelt szintű kibocsátással valójában csak Nyugat-Európának képeznénk embereket. "A területen a magyar keresetek nincsenek nagyon elmaradva, a motiváció terén nagyrészt a munka érdekességét említette legfontosabbnak az egyetemről kijövő diplomások nagyon mobil szegmense. Minél érdekesebb munkát tudunk adni, annál inkább itt maradnak a fejlesztők. Mind a startupok, mind a nagyobb cégek (Nokia, Ericsson) itthon tudják tartani a fiatalokat."

Sokadszorra is elhangzott, hogy 10 ezer betöltetlen informatikai állás van, ami Vityi Péter szerint valójában korlátlan mennyiséget jelent. "Az EU szerint 2020-ig a szférában egymillió munkahely lesz betöltetlen, és mivel Európa relatív kicsi, ebből bármennyit ide tudunk hozni. Ha a 10 ezer megvan, nyugodtan mondhatnánk még 10-et, ha az is, még 10-et, tehát nem ezzel lesz probléma, hanem azzal, hogy mi milyen tempóban tudunk embereket kiképezni."

Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a rendezvényen elmondta: az infokommunikációs vállalatok termelik a GDP 12 százalékát, a szektor exportjának döntő része azonban hardver, a szoftver és szolgáltatás részaránya csak 10 százalék, a cél a hozzáadott érték arányának javítása. Kifejtette, hogy a külügyi és külgazdasági tárca és háttérintézményeinek átszervezése azt a célt szolgálja, hogy segítse a versenyképes magyar vállalatok külpiacra jutását. Ennek érdekében minden külföldi képviseleten megerősítik a gazdasági diplomáciát, és még több országban nyílnak magyar kereskedőházak, amelyek ügynöki szolgáltatást nyújtanak a magyar exportőröknek.

Forrás: sg