Így változott a pályázati rendszer

Az új pályázati szabályok szerint a kiírások után 30 nappal, tehát az első pályázatok esetében mától lehetett volna benyújtani a pályázatokat a GINOP program október 10-én kiírt első, kkv-kat érintő kiírásaira.Azonban a Piac&Profit információi szerint csak szerdától lehet megkezdeni a pályázatok benyújtását. Ezzel lényegében két nappal csúszik az új hétéves uniós költségvetési időszak gyakran beharangozott indulása.

(Habár nem biztos, hogy nem ismétlődik meg az energiahatékonysági pályázatoknál tapasztalt blamázs.) Ezzel lényegében elindult az új hétéves uniós költségvetési időszak.

Számos fontos változás történt viszont a pályázatok rendjében, amelyeket érdemes szem előtt tartanunk. Az egyik fontos újdonság, hogy az eddig egymástól teljesen külön kezelt forrásokat egy jogszabály kezeli, függetlenül attól, hogy melyik uniós alapra – kohéziós, felzárkóztatási pénzek, vidékfejlesztési források, halászati támogatások – pályázik valaki, ugyanabban az eljárásrendi típusban kell beadni a pályázatot, lebonyolítani a teljes pályáztatási folyamatot.

Jelentősen csökkent továbbá a pályázatokra rakódott költségek köre. Csepreghy Nándor helyettes államtitkár szerint korábban nem volt ritka, amikor egy-egy pályázat esetében akár a 40 százalékot is elérte azon költségtípusok köre, amelyek nem konkrétan a beruházáshoz voltak szükségesek, mint például a gépvásárlás vagy egy gyár megépítése, hanem az azt kiegészítő egyéb szolgáltatásokról – jogi tevékenység, projektmenedzsment, pályázatírás, kommunikáció, műszaki előkészítés – szóltak. A rendelet a költségek mértékét 12,5 százalékban maximálta, ennek köszönhetően a kormány szándékai szerint több pénz jut a projektek megvalósítására.

Már nem az NFÜ intézi az ügyeket

A korábbi időszakban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – amely önálló kormányzati szerv volt – és a szakpolitikáért felelős minisztériumok között sok esetben érdekellentét alakult ki, hiszen a fejlesztések végrehajtásához európai uniós forrásokat kellett felhasználni, de ezek fölött nem a szaktárcák rendelkeztek, hanem az ügynökség. Az új rendszerben a kormány a szakpolitikai felelősséggel rendelkező minisztériumokhoz telepítette a fejlesztési források felhasználásának a felelősségét is. (Az Uniónak ez ügyben vizsgálódott is egy ideig.)

Annak érdekében, hogy minden egyes pályázói kör – függetlenül attól, hogy állami, önkormányzati, gazdasági szereplő vagy esetleg civil szervezet – megfelelő időben értesüljön arról, milyen pályázati kiírások lesznek meghirdetve, arra fel tudjon készülni és a legjobb minőségű pályázattal tudjon versenybe szállni, a hétéves fejlesztési időszak éves fejlesztési rendszerekre bomlik. Ezeket a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság fogadja el és hirdeti meg mindig a következő évre vonatkozóan. Így a pályázók egy évre előre tudhatják, hogy milyen pályázati kiírások fognak megjelenni.

Belép az átalányalapú elszámolás

Ugyancsak a pályázók életét segítheti az átalányalapú elszámolás is. Ez azt jelenti, hogy egyes költségek esetében nem kell számlákat becsatolni, hanem a pályázaton megnyert források bizonyos százalékáig átalányalapon számolhatnak el költségeket a pályázók. Ezeket a technikai költségeket a pályázaton megnyert forrás többi részének a lehívásával arányosan hívhatják le.

Csepreghy Nándor szerint jelentős segítséget jelenthet a vállalkozóknak az is, hogy nemcsak a pályáztatás folyamatát egyszerűsítette a kormány, hanem a likviditási gondok megoldásában is segítséget nyújt azzal, hogy a pályázók magasabb önerőt igényelhetnek egy-egy győztes pályázat aláírását követően. Megváltoztatták az elszámolás rendszerét is, a vállalkozásoknak később kell betenniük az adott projektbe a saját erejüket, mint eddig. Így egy ideig csak a támogatásból finanszírozható a beruházás. Ez segít létrehozni azt az eszközállományt, ami fedezetet biztosít egy későbbi piaci hitelhez a beruházás befejezéséhez, ha a vállalkozásnak nincs önrésze vagy az nem megfelelő mértékű.

Elindult a FAIR

Az egységes informatikai rendszer segít majd abban, hogy egyetlen, személyre szabott felület segítségével tudják a pályázók kezelni a pályázatokhoz, projektekhez kapcsolódó különböző feladatokat; elsőként, a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer (FAIR) az október 10-én meghirdetett első 9 pályázat beadását támogatja. A felület papírmentes ügyintézést tesz lehetővé. Egyetlen oldalt, az adott vállalkozás nyilatkozatát kell kinyomtatni, de ha a pályázó rendelkezik elektronikus aláírással, akkor a teljes igénylési folyamat papírmentesen intézhető. Az informatikai rendszer külső felülete segíti a támogatások könnyű elérését, egy kattintással egy adott pályázat minden adata elérhető.

A rendszer legnagyobb újítása, hogy összeköttetésben áll több közhiteles adatbázissal – NAV, Cégbíróság, Földhivatal – így ezek segítségével automatikusan tudja lekérni a pályázó elektronikusan a szükséges dokumentumokat. A felület külső, fizetett segítség nélküli pályázást tesz lehetővé, a korábbi 600 adatmező helyett 300-ra csökkent a kitöltendő felület egy-egy pályázat esetén, és tovább fog csökkenni.  Csepreghy Nándor szerint arra törekszenek, hogy a fejlesztéspolitika az előző, 2007-2013-as időszakinál sokkal inkább pályázóbarát legyen, a konkrét fejlesztési javaslatokat beépítik majd a pályázati modulok közé.

A rendszer átalakításának másik fontos célja az volt, hogy igazságos pályázati rendszer működjön, így a FAIR minden regisztrált felhasználó számára egy időben teszi lehetővé a pályázást a kitöltőprogram segítségével. A pályázók adott esetben egy elutasítást követően tisztában vannak a döntés pontos okával – fűzte hozzá. A kormányzat egységesen 30 napos határidők kitűzésében gondolkodik a pályázat megjelenése és a beadás között.

Forrás: piac&profit