„Innováció és gazdaságfejlesztés” konferencia összefoglalója - 2011. december 8. Gödöllő

A 2011. december 8-i „Innováció és gazdaságfejlesztés” című konferencia a hazai kutatás-fejlesztés és innováció aktuális kérdéseinek áttekintése, az innovatív vállalkozások fejlesztési lehetőségeinek megbeszélése és a Regionális Innovációs Ügynökségek által elért eredmények bemutatásának céljából jött létre.

Az ország jelenlegi gazdasági helyzetében minden szakértő az innovációt fontos kitörési pontnak ítéli, ezért különösen fontos, hogyan látják ezeket a kérdéseket a kormány magas rangú képviselői és az innováció hazai szereplői. A résztvevők megismerhették az előadásokból a kormány innovációt segítő elképzeléseit, a Nemzeti Innovációs Hivatal munkáját e témakörben, valamint a 2005 óta működő Regionális Innovációs Ügynökségek elért eredményeit.

A konferencia bevezető előadását Dr. Cséfalvay Zoltán államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium) tartotta „A gazdasági növekedést dinamizáló kutatás-fejlesztés és innováció” címmel. Az államtitkár kiemelte, hogy Magyarországon több ezer új, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó munkahelyre lenne szükség ahhoz, hogy az ország minél nagyobb eséllyel tudjon részt venni az uniós forrásokért folyó versenyben, és azokat mennél gyorsabban használja fel. Elmondta: Magyarország sajnos még nem éri el a kutatás-fejlesztésre fordított kiadásokban az Európai Uniós, a GDP arányában számított 1,8 százalékos átlagot, valamint jelezte, hogy az örökölt és gyenge hatékonysággal működő finanszírozási rendszert a kormány a jövő évben átalakítja, és szabályozottá teszi. Az államtitkár beszédében hangsúlyozta a Nemzeti Innovációs Hivatal fontos szerepét.

Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó „Innovációk és regionalizmus, regionális innovációk” címmel tartott előadást. A MAG Zrt. Képviseletében Barta E. Gyula vezérigazgató mondta el beszédét.

A Nemzeti Innovációs Hivatalt Sebők Katalin stratégiai főosztályvezető („Az innováció, mint motor” c. előadás) és Szabó István az Obszervatórium és Monitoring főosztályvezetője („Tudományos és Technológiapolitikai Obszervatórium”) képviselték.

Dr. Mészáros György a Hivatal elnöke egészségügyi okok miatt nem lehetett jelen, de hangüzenetet küldött a konferencia résztvevőinek.

Az üzenet:

„Jó napot kívánok mindenkinek! Sajnálom, hogy nem lehetek ott, az élet néha közbeszól. Ha fizikailag nem is vagyok jelen, lélekben ott vagyok, és üdvözlök mindenkit, aki megjelent, a kedves vendégeinket, barátainkat, kollegáinkat, az innovációban érdekelt szervezetek képviselőit, vállalkozókat, tudósokat, és mindenkit.

Ez a konferencia két célt is szolgál: az egyik, hogy áttekintsük az elmúlt időszakot, az innovációs ügynökségekkel való együttműködésünket, magát az innováció ügyét, a másik pedig, hogy kitekintsünk a jelenlegi állapotból, tekintetünket a szép horizontra vessük, és tervezzük azt, amiért tulajdonképpen mindnyájan eddig is nagyon sokat dolgoztunk, és eztán is nagyon sokat akarunk dolgozni.

Fél éve, amikor kineveztek, az innovációs ügynökségekkel relatíve hamar egymásra találtunk, szövetséget kötöttünk, és harmóniában, sikerekben dolgoztunk együtt. A Regionális Ügynökségek sok egyéb szervezettel együtt felelősek azért, hogy az adott területen a kutatás, a fejlesztés és az innováció hármasa jól működjön, és teszik is ezt szorgalmasan, példa erre számtalan sikeres projekt, számtalan sikeres termék és vállalkozás. Ugyanakkor ebben a folyamatban a jövő legalább ilyen fontos, hiszen az ország nehéz helyzetben van, ez pedig csak a mi segítségünkkel, a Nemzeti Innovációs Hivatal, a különböző innovációs szervezetek szövetsége, akadémiai csoportok, tudós társaság és a gazdasági élet szereplői segítségével várható a kilábalás. Ehhez szükséges az, hogy mi együttműködjünk. Az együttműködésünk jól indult, jól folytatódik, és reményeim szerint a jövőben is jól tudunk majd együtt dolgozni.

A Hivatal elkészítette a stratégiáját, a különböző innovációs folyamatokat áttekintette, modelleket készített, rengeteg jó projektet felkutatott, ezeket inkubálni, menedzselni kész. Jövő évtől várható az, hogy az innovációnak immáron anyagi fedezete is rendelkezésre áll. Egyrészt alapot ad erre az Európai Uniós források különösen 2014 után, másrészt pedig a Magyar Innovációs Alapból származó források is megnyílnak. Tudom, a múlttal még mindig terhelve van az alap, tehát korántsem azon összegekről gondolkodhatunk, amelyekről szeretnénk, de ha egy folyamat elindul, és ezt nagyon akarjuk, hogy sikeres legyen, akkor semmi sem tud minket megállítani; én legalábbis így hiszem. Ennek megfelelően kívánok mindenkinek nagyon jó munkát, jó tervezést, megvalósuló jó ötleteket, és remélem, hogy nemsokára, mikor újra találkozunk, akkor ennek sikerét ünnepelhetjük. Köszönöm!”

A RIÜNET hálózat feladata a regionális innovációs folyamatok generálása, összehangolása, innovációs hálózatok szervezése, valamint innovációs szolgáltatások nyújtása. Az ügynökségek tevékenysége ismertté vált a régiókban, kialakult a fejlesztés alapjául szolgáló hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer és a hálózat révén minden régióban lehetőség nyílik az innovatív és az innovatívvá tehető vállalkozások fejlesztésének támogatására. A RIÜ-k számos hazai és nemzetközi projektben, pályázatban vettek részt sikeresen, és így a hazai és nemzetközi innovációs rendszer szerves részévé váltak.

Ma Magyarországon a bruttó hozzáadott érték kb. felét a multi- és nagyvállalatok biztosítják; ennek a szektornak a fejlődése csak részben függ a mindenkori magyar kormány tevékenységétől. Az igazi kitörési lehetőséget az biztosítaná az országnak, ha sikerülne megőrizni vagy növelni a hazánkban működő multi és nagyvállalatok teljesítményét és ezzel párhuzamosan növekedne jelentősen a hazai kis-és középvállalkozások (KKV-k) részesedése a nemzeti össztermelésből.

A KKV-k közül is kiemelt figyelmet érdemelnek az innovatív és nagy növekedésképességű vállalkozások, mert ezek lehetnek alkalmasak arra, hogy motorjai legyenek a gazdaságfejlesztésnek, mivel ezek a cégekre jellemző, hogy export orientáltak és hosszú távon is képesek új értékek létrehozására.

Innovatív vállalkozásoknak nevezhetjük azokat a cégeket, amelyek az árbevételük minimum 10 %-át kutatásra és fejlesztésre használják, és folyamatosan új termékekkel, technológiákkal és szolgáltatásokkal jelennek meg a globális piacon. A nagy növekedésképesség azt jelenti, hogy a vállalkozások árbevétele évente minimum 20-25 %-kal növekszik és így három év alatt meg tudják duplázni azt. Erre a vállalkozási körre jellemző, hogy az árbevételének minimum a 30 %-a adó- és járulékbevételt jelent az államnak. Jelenlegi becslések szerint maximum néhány ezer ilyen vállalkozás működik az országban. Az elsődleges cél ezek fejlődésének gyorsítása és a számuk növekedésének ösztönzése lehet, mert ezek forgalmának néhány százalékos emelkedése a foglalkoztatottság és az adóbevételek növekedésének tekintetében többet ér több ezer kényszervállalkozás indulásánál. Az innovatív és nagy növekedésképességű vállalkozások fejlődésének ösztönzése és támogatása alapvetően más módszereket és eszközöket kíván meg, mint általános vállalkozásfejlesztés. A termék, eljárás és szolgáltatás ötletek valamint a kutatási eredmények megvalósítására létrehozott spin-off és start-up cégeknek virtuális technológiai inkubátorokra, magvető és kockázati tőkére, széleskörű pályázati lehetőségekre, hitelekre és nagy tapasztalatú innovációs brókerekre van szüksége különös tekintettel a fiatal vállalkozókra.

A sajátos magyar viszonyok jelentősen eltérnek a fejlett európai országokban kialakult gazdasági környezettől. A legjellemzőbb különbségek:

• Hazánkban nem innováció barát a társadalmi és gazdasági környezet
• Nincs intézményi magvető tőke az országban
• Gyakorlatilag nincs ipari kutatóintézet hálózat
• A nemzeti innovációs rendszer nem hatékony

Ebben a helyzetben az áhított fejlődést, fejlesztési eredményeket, szinte kizárólag pályázatok útján elérni valószínűleg illúzió, a pályázati rendszereket ki kellene egészíteni célzott projektekkel és programokkal és a lehető leggyorsabban törekedni kell a felsorolt jellemző különbségek felszámolására.

A hazai innovációt támogató intézményrendszer szégyenlős - ellentétben a nemzetközi gyakorlattal -, közvetlen támogatást vagy megrendelést nem ad a technológia transzfer intézmény hálózatnak, ezért azok, részben más célú hazai és nemzetközi pályázatokból kell, hogy biztosítsák a működésükhöz szükséges bevételeket, így az eredeti céljuknak csak részben tudnak megfelelni.

Milyen feltételei vannak az innovatív és nagy növekedésképességű vállalkozások dinamikus fejlődésének?

• Nemzetközi piacon versenyképes termékek, technológiák és szolgáltatások
• A kkv-k globális piaci részvételének segítése (piackutatás, korszerű marketing technikák, célpiacok helyi ismerete, stb.)
• Kompetencia központú oktatás, képzés, jó gyakorlatok terjesztése
• A fejlesztés folyamatos finanszírozási feltételeinek biztosítása (magvető tőke, kockázati tőke alapok, üzleti angyalok, hitellehetőségek, célzott projektek, programok és pályázatok, stb.)
• Alkalmas menedzsment
• Új innováció menedzsment támogatási modellek kidolgozása

A Nemzeti Innovációs Hivatal, mint a Kormány kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerve első lépésként egy Tudományos és Technológiai Obszervatórium létrehozását tűzte ki célul, ami alkalmas az innováció és innováció menedzsment területén a fejlesztés megtervezéséhez szükséges információk összegyűjtésére és azok különböző szempontok szerinti rendezésére.

Az új innováció menedzsment támogatási modellek kidolgozása mellett az alábbi feladatok megoldása segítheti nagymértékben a hazai innováció fejlesztését:

• A pályázati rendszer fejlesztése mellett kiemelt projektek és programok kialakítása
• Magvető tőkealapok létrehozása és működtetése a korai fázisú projektek fejlesztésének támogatásához
• A szellemi termékek keletkezésének és védelmének támogatása
• Közösségi megbízások keretében az információ szolgáltatás és egyéb feladatok megoldása

Lehet Magyarország Európa egyik leginnovatívabb nemzete, de ehhez jó és rövidtávon megvalósítható célokra, szisztematikus munkára, befektetésekre és kiszámítható jogi környezetre van szükség. Ebben a folyamatban a kormány támaszkodhat a helyi és kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező Regionális Innovációs Ügynökségek Hálózatára, valamint a Nemzeti Innovációs Hivatal együttes munkájára.

A konferencia előadásai letölthetők innen. 

Teljes hír: a NIH oldalán érhető el.