Hírek
Innovációs EU-horizont
Az innováció lehet az egyik olyan terület, amely kihúzhatja a EU-t a válságból, ebben a legtöbb felszólaló egyetértett, méltányolva, hogy az unió nagy hangsúlyt helyez erre a területre. Csak idén több mint hétmilliárd eurót ruházott be az EU a 2013-ig szóló 7. Keretprogram (FP7) révén a kutatás-fejlesztés támogatására.
A nemrég elfogadott "Horizon 2020" csomag a 2014-től 2020-ig terjedő időszakra 80 milliárd eurót irányoz elő K+F programokra. Számítások szerint, mondta megnyitójában Máire Georghean-Quinn, ha az EU eléri célkitűzését, és a GDP 3 százalékát kutatás-fejlesztésre fordítja, 3,7 millió új állás jöhet létre 2025-ig.
Eric Schmidt nem csak az innovációs konferenciára jött át Európába, José Manuel Barroso bizottsági elnökkel és az EU versenyügyi illetékeseivel a Google elleni trösztellenes kifogásokról tárgyalt. Schmidt idén áprilisban adta át a cégvezetést, mondván, a keresőóriás két alapítójának - Larry Page-nek és Sergey Brinnek - már nincs szüksége "felnőtt felügyeletre". Brüsszeli előadásában Schmidt nagyon is megfontolandó tanácsot adott az európai politikusoknak: "kezdjenek végre a tények, ne pedig a politikai nézetek alapján döntéseket hozni".
Az elképesztő információáramlás korában, amikor percenként 48 órányi videót töltenek fel világszerte a YouTube-ra, közösen kell megtalálni a lehetőséget a bonyolult problémák megoldására. A leggazdagabb amerikaiak Forbes-listáján előkelő helyen álló Schmidt kulcskérdésnek tartja az átláthatóságot, azt javasolta, az EU nyissa meg adatbázisait a polgárok előtt, hogy mindenki részese lehessen a megoldások keresésének. A Google-főnök szemöldökráncolva gondolt bele, hogy milyen nehéz lehet az uniós vezetők dolga "27 plusz-minusz" kormánnyal. Mindenképpen azt tanácsolta, hogy az EU helyezzen nagyobb hangsúlyt az oktatásra, s persze ne sajnálja a pénzt az összekapcsolhatóság bővítésére.
A felhőalapú számítástechnika terén az unió az Egyesült Államok mögött jár, hozta fel példaként. Könnyíteni kéne Európában a vállalatalapítást, s több támogatást adni a kezdő vállalkozóknak.
Az EU innovációs biztosának, aki a világ legjobb munkahelyének tartott Google "titkáról" kérdezte, azt mondta: a googlereknek csak egyetlen korlátot szabnak, hogy ne aludjanak az irodában. Egyébként pedig az EU-nak is csak azt tudja tanácsolni, engedjék meg, hogy mindenki magával vigye a háziállatát az irodába. "Ez csodát tesz" - jegyezte meg Schmidt.
Tehetség, infrastruktúra és bátorság - minderre biztosan szükségük van az új vállalkozóknak - tanácsolták a sikeres vállalatvezetők. Szinte valamennyien képesek voltak kilépni a megszabott keretek közül, s sutba dobni a konvenciókat. A Ryanair fapados légitársaság főnöke, Michael O'Leary például mást sem akar, mint mindenkit meghökkenteni. Első alkalommal kapott meghívást az EU-tól, s vendégként sem titkolta, hogy meg van a véleménye a "gonosz birodalmáról", ahol a Berlaymont-palota a "halál csillaga". Miközben az uniós bürokráciát ostorozta, O'Leary elégedetten sorolta cége eredményeit: a Ryanair a legalacsonyabb viteldíjat számítja, s nem csoda, hogy a legtöbb utast szállítja, évi 75 milliót.
Az emberek egyszerű dolgokat várnak egy légitársaságtól: legyen olcsó, pontos, és ne veszítse el a csomagot. Ezt a Ryanair szerinte garantálja, ahogy azt is, hogy az üzemanyagárak emelkedését soha nem hárítják az utasaikra. Írország egyik leggazdagabb embere jeanst és kockás inget visel, "hogy kitűnjön az öltönyösök közül". O'Leary a hallgatóságnak a jó kérdésekért néhány ingyenjegyet ajándékozott.
Vivienne Westwood divattervező, a punk immár 70 éves királynője, aki 2006-ban II. Erzsébettől a lovagi cím női megfelelőjét kapta, ugyancsak azt tekintette mindig élete céljának, hogy különbözzön, hogy kitűnjön a sorból. A divatdiktátor mostanság például azzal hökkent meg, hogy a környezetvédelem elkötelezett híve lett. Westwood szerint a világot "három gonosz" tartja béklyóban, a nacionalizmus, a szervezett hazudozás és az állandó figyelemelterelés.
A brit tervező jót akar cselekedni, így egymillió fontot adományoz az esőerdők megmentéséért dolgozó Cool Earth alapítványnak, modelljei - köztük Naomi Campbell és Kate Moss - is beszálltak.
Az egyik legfelemelőbb történetet a brit Mark Koska mondta el, aki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elnökével, Margaret Chan-nel és Andrew Wittyvel, a GlaxoSmithKline csoport elnökével vett részt közös panelbeszélgetésen arról, hogy az innováció hogyan járulhat hozzá az egészségügyi ellátás globális javításához.
Koska 25 évesen szembesült azzal, hogy a fejlődő világban injekciók millióit adják be használt tűvel: Indiában például a szúrások 62, Pakisztánban 70 százalékát. Elhatározta, olyan tűt fejleszt ki, amely nem kerül többe, ugyanúgy működik, mint a hagyományos, de egyszeri használat után eltörik, újabb injekciót nem lehet vele beadni. Ez a találmány szó szerint milliók életét menthette meg.
Kína dilemmája: három vagy négy Föld kéne?
A klímaváltozásról rendezett vitában Hszue Lan, az élenjáró Csinghua Egyetem dékánja felelevenítette: amikor Gordon Brown akkori brit kormányfő ellátogatott hozzájuk, azt mondta, ha minden kínai úgy akarna élni, mint az amerikaiak, akkor három vagy négy Földre lenne szükség. A diákok ezen nagyon megdöbbentek. Utóbb kérdésemre, hogy vajon mit felelt a diákjainak, a professzor elmondta: "Azt mondtam nekik, hogy igen, lehet nekünk is nagy autónk, nagy házunk, és minden más.
De már nem tudunk úgy élni, ahogyan az elődeink élhettek. A tiszta levegőt, a zavartalan környezetet már nem élvezhetjük. S arra is gondolnunk kell, hogy a fiaink, az unokáink élvezhetik-e mindazt, amit mi még élvezünk. Ez nehéz választás, s még nem találtuk meg a megoldást." Hszue Lan professzor elmondta, Kína az elmúlt évben négy jelentős átalakuláson ment át: a tervgazdálkodásról áttértek a piacgazdaságra, a gazdaság inkább ipari és szolgáltatás alapú lett, a viszonylag zárt társadalom nyitottabbá vált és változott a kormányzati rendszer is.
"A Nyugat sokszor leegyszerűsített pillanatképet fest Kínáról. Pedig olyan komplex változásokon mentünk keresztül, amelyeket még nekünk magunknak is nehéz megérteni." A kínai vezetés kiegyensúlyozott fejlődésre törekszik, megpróbálja fékezni a növekedés ütemét, de ez egyáltalán nem egyszerű - mondta a professzor.
Forrás: NépszavaOnline