Innovatív Unió - az Európa 2020 zászlóshajója

Az Innovatív Unió (Innovation Union) egyik jelentős újdonsága, hogy a mostani, a közös technológiai kezdeményezésekre alapozott közösségi programok (például hidrogén- és tüzelőanyagcella, innovatív gyógyszerek, nanoelektronika, légiközlekedés-technológia) helyét a technológia-független, kihívásközpontú (intelligens város, klímaváltozás, öregedő társadalom) programok veszik át.

Előzmények

A Európa 2020 stratégiát megelőzően a 2001-2010. között érvényes Lisszaboni Stratégia ambíciózus célokat tűzött ki annak érdekében, hogy Európa a világ legversenyképesebb gazdasági térsége legyen, és az Egyesült Államokkal és Japánnal szemben meglévő innovációs lemaradását lefaragja. Az európai innovációs politika 2009-ben elkészült értékelése szerint ugyan „a célkitűzések helyesek”, de az eredmények nem voltak elégségesek. Bár az EU néhány innovációval összefüggő mutatója ténylegesen javult a két versenytárshoz képest, más területeken a szakadék tovább mélyült, sőt, az EU Kínával, Brazíliával és Indiával szemben is elkezdte elveszíteni versenyelőnyét, és a nagy gazdaságok közül egyedül Oroszországgal szemben nem változott a pozíciója.

Az Innovatív Unió tagállami feladatai

A rendelkezésre álló EU-s forrásokat úgy kell átprogramozni, hogy azok a jelenleginél nagyobb mértékben támogassák a kutatást és az innovációt. Magyarország esetében ez azt jelenti, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervnél nagyobb mértékben kell erre a területre összpontosítani a megmaradt pénzeket az Új Széchenyi Terv keretében. A tagállamok és a régiók is a közbeszerzési kereteik egy részét még piacra nem dobott, kutatási fázisban lévő eszközök és szolgáltatások beszerzésére kell fordítsák, vagyis az Egyesült Államokhoz hasonlóan előre le kell kössék az innovatív cégek még bizonytalan kapacitásait. Mindez a vadonatúj technológiáknak egy legalább 10 milliárd eurós piacot fog teremteni.

Közös feladatok

A rendelkezésre álló kutatási forrásokat már 2011-től az Innovatív Unió prioritásainak megfelelőnek kell elosztani, vagyis az új kutatási pályázatok a hetedik keretprogramon belül is az Európa2020 céljainak lesznek alárendelve. Az Európai Szociális Alap tevékenységén belül is ki kell emelni a közszférán belüli innováció elismerését, és a Bizottság ezen a téren pilot projekteket kezdeményezhet. Folyamatosan egyszerűsíteni kell az innovatív KKV számára a meglévő EU-s támogatási lehetőségeket, és 2013-ig úgy kell elvégezni a 2014-ben kezdődő költségvetés tervezését, hogy az Innovatív Unió céljait szolgálja, és jelentősen megemelje az innováció és kutatás támogatási arányát a strukturális alapokon belül. A Bizottság kezdeményezni fogja „Kiváló Európai Desgin” védjegy kialakítását, az Európai Design Leadership Tanács megalakítását.

2011-ben a Bizottság jelentős kutatásokat fog kezdeményezni a közszférán belüli és a szociális (minden állampolgárt érintő) innováció tárgykörében, 2012-ben pedig a legköltségesebb kutatások közös megvalósítása érdekében újabb globális kezdeményezéseket illetve EU-n kívüli országokkal közös kutatási programokat fog kezdeményezni. Az EU kutatási keretprogramjainak tudományos eredményeit közkinccsé kell tennie, vagyis azokat nem lehet az EU által finanszírozott kutatók „szellemi tulajdonává” nyilvánítani.

A magánszféra bevonása és mobilizálása

Az Unió kezdeményezni fogja úgynevezett Innovatív Partnerségek, illetve „Tudás-szövetségek” létrehozását annak érdekében, hogy a magánszféra és a nagyrészben közfinanszírozású európai egyetemi és kutatói szféra egymást jobban segítse olyan tudományos-innovációs áttörések reményében, amelyek európai vállalatoknak tudnak a huszas években világpiaci vezető pozíciót biztosítani. Egyszerűsíteni kell azokat a közösségi finanszírozású rendszereket (elsősorban a Versenyképesség és Innováció Keretprogram meglévő elemeit), amelyeknek az a célja, hogy a KKV szektor innovációját támogassák. A kockázati tőke és magántőke szabályozását a piaci igényekhez jobban alkalmazkodó, a meglévő piaci akadályokat lebontó módon kell újraszabályozni.

Közpolitika reformok

2011-ben a tagállamoknak közpolitikai programokat kell kidolgozniuk a kutatói életpálya vonzóbbá tételére (különösen a nők számára) és meg kell kezdeniük az innovációt, kutatást legjobban akadályozó jogszabályaik felülvizsgálatát, és 2012-ig minden tagállamnak könnyebbé kell az EU-n kívülről érkező kutatók letelepedését tennie a maga területén.

Az Európai Bizottságnak törekednie kell az európai szakpolitikák alaposabb tudományos megalapozottságának elérésére.

2011-ben a bizottság megkezdi az európai technikai standardizáció (műszaki előírások, szabványok) felülvizsgálatát, illetve az Aktív és Egészséges Öregedés Innovatív Partnerség keretében annak a programnak a kidolgozását, ami 2020-ig lehetővé teszi olyan egészségügyi áttörések elérést, amitől a tagállamok lakói átlagosan két évvel többet tudnak egészségesen munkában tölteni. Ez Innovatív Partnerség további hasonló kezdeményezések mintája lesz, amelyek fokozatosan átveszik az Unió jelenlegi technológiai-orientációjú kutatási programjainak (például hidrogénenergetikai kutatási program) a helyét, és kihívás-orientáltan, az üzleti szféra bevonásával koncentrálnak egy-egy jelentős áttörés elérésére a tömegközlekedés, energetikai, mezőgazdaság és más szakpolitikák területén.

Költségvetési kérdések

Az Innovatív Unió a 2013-ig tartó költségvetési időszak költéseit várhatóan csak csekély mértékben érinti. 2014-től azonban az várható, hogy az oktatási (Erasmus Mundus), a kutatási (FP8 keretprogramok) és a versenyképességi és innovációs eszközök (például az EIB és az EIF innovatív vállalkozás-finanszírozási eszközei) az Innovatív Unió céljainak lesznek kizárólag alárendelve.

Magyarország álláspontja

Magyarország azt szeretné elérni, hogy a 2014-től kezdődő uniós költségvetési időszakban ne kizárólag az Európa 2020 prioritásainak alárendelt közösségi finanszírozású programok legyenek. Egyelőre nem világos, hogy a kormányzat az innovációpolitika terén is keresi-e ezeket a kibúvókat.

A teljes cikk az Euractiv.hu-n olvasható.