Ipar 4.0: gép és ember a középpontban – ITBUSINESS-konferencia

A konferenciát dr. Nagy Ádám, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium iparügyekért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg. Mint hangsúlyozta, a kormányzat is pontosan látja, hogy megfordult a sorrend: míg korábban az ipar használta az adott kor technológiáit, addig ma már az adatalapú technológia irányítja magát az ipart. A minisztérium szakemberei már dolgoznak a 2030-ig szóló általános iparstratégián.  Ennek négy alappilléreként a fenntarthatóság, a technológia, az ellátásbiztonság és a jó értelemben vett hazafiasság szerepel. Ez utóbbi fő üzenete, hogy az értéklánc minél több elemét Magyarországon belül kell megteremteni.

„Automatizáció – Túl a robotokon”

12 éve létezik az Ipar 4.0, emlékeztetett a szekció első előadásában Bóna Péter, a Com-Forth Kft. ügyvezetője. Erre áttérni komplex feladat, amelynek egyik legizgalmasabb területe az informatika és gyártásirányítás (az IT és az OT) integrációja. Technológiai, biztonsági mellett vannak szervezeti és emberi kérdései is, amelyeket szintén nem szabad elhanyagolni, emlékeztetett. Ráadásul közeledik már a mesterséges intelligencia alkalmazására alapuló Ipar 5.0, amelynek legjobb definíciójaként az emberközpontú, fenntartható gyártást lehet megnevezni.
Nem egyszerű az IT-rendszerek üzemeltetése egy robotizált világban sem.  Tóth Bálint, az Inter-Computer Informatika Zrt. solution managere a „régi szép időkre” is visszaemlékezett, amikor egy-egy egyetem vagy cég néhány szervere még neveket is kapott. Ma már egy-egy szerver telepítése vagy leállítása egy szervezet életében akár naponta több százszor is előfordulhat, így az automatizálás szerepe is megnőtt. A sok szerver sok adatot is jelent, ami segít a teljes megfigyelhetőség (observability) elérésében is. „A hibaelhárításnál is óriási segítség lehet ez a root case (kiinduló ok) megtalálásában”, tette hozzá Tóth Bálint.
A szekciót záró panelbeszélgetésen Baranyai Zsolt, az NTT DATA Business Solutions üzletágvezetője, Borbély Péter, a Magyar Posta Zrt. Csomaglogisztikai Digitális és Innovációs Központjának vezetője, Szentgyörgyi Balázs, a Neumann Technológiai Platform ügyvezetője és Tüskés István, a CLAAS Hungária Supply Chain Management vezetője szintén az adatok és azok optimális felhasználásának fontosságát hangsúlyozták. A mai, modern Just in time és Just in Sequence megoldások sem elképzelhető a gyártóra és beszállítóira, partnereire kiterjedő, integrált, adatalapú informatikai rendszer használata nélkül. Az iszonyatos mennyiségű információ feldolgozásában pedig ma már egyre inkább a mesterséges intelligenciára lehet és kell is támaszkodni.

„Adatfeldolgozás – Adat az új adu ász az iparban is”

A szekciót Pataki Tamás, a Canon Business Development Managere nyitotta meg. A japán cég már évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik a precíziós gyártástechnológia piacán. Mint bemutatta, a Canon ma már olyan megoldást is kínál, ahol a hagyományos és drága EUV-litográfia helyett a tintasugaras nyomtatókhoz hasonló elven lehet nanométeres pontosságú lapkákat gyártani (ez a nanoimprint lithography). Az adat pedig gyakran szennyezett, papír alapú dokumentumokban rejtőzik: ezek feldolgozására is léteznek már nagy teljesítményű és pontosságú feldolgozó rendszerek.

Az emberekkel kapcsolatban is jó minőségű adatokra van szükség: nem elég, ha a gépi adatforrásokra támaszkodunk, hangsúlyozta Kulifai Zoltán, a 4iG Nyrt. IT Innovációs Megoldások szakértékesítési vezetője. Főleg az iparban dolgozó kisvállalkozások esetében jellemző, hogy még most sem rendelkeznek objektív képpel az egyes operátorok tevékenységéről, teljesítményéről. De gyakori az is, hogy a félkész termékekkel kapcsolatban is hiányoznak a megfelelő adatok. Pedig a nyomon követhetőség rengeteg esetben kötelező (akár jogszabályi szinten is) vagy minimum erősen elvárt: a külföldi megrendelők például gyakran ragaszkodnak a teljes nyomon követhetőséghez, például az esetleges garanciális panaszok kezeléséhez.

Éles Ferenc, az NTT DATA Business Solutions Hungary vezető tanácsadója az SAP felhőalapú megoldásait ismertette az érdeklődőkkel. A különböző felhőalapú rendszerek ma már alapvető technológiának számítanak a digitalizált cégeknél, az Ipar 4.0 pedig szinte elképzelhetetlen nélküle. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy ember nélkül nincs robotizált megoldás sem: átalakulnak ugyan a szerepkörök, de az automatikus, gépi tanulással támogatott munkavállaló még mindig kulcsfontosságú szerepet tölt be.

Egészen hihetetlen fejlődésen ment keresztül a képfeldolgozás, emelte ki Laczkó Gábor, az Aspectis ügyvezető igazgatója. A mesterséges intelligencia, a deep learning és a képalkotó technológia fejlődésével kilencszeres hatékonyságnövekedést lehet elérni három esztendő alatt. Ma már jó eséllyel megjósolható, hogy 10 éven belül 1000 dollár alatti beszerzési áron rendelkezünk majd olyan chippel, amelybe képesek leszünk egy emberi intelligenciát sűríteni, villantotta fel a jövő egy izgalmas szeletét Laczkó Gábor. A technológia fejlődése mellett a jogszabályokra is ügyelni kell: így például a kínált megoldások esetében a GDPR előírásainak megfelelően a kameraképeken automatikusan kitakarják az emberek arcát.

A dübörgő ipari digitalizáció izgalmas kihívásairól beszélt Klem Krisztián, a Datatronic Ltd. & Leanbox ipari digitalizációs szakértője. Vajon értik-e a cégek, hogy a digitalizáció „csak” egy út? Mert bizony a digitális átváltozás nem lehet önálló: ha nem kötik össze a folyamatfejlesztéssel és a szervezetfejlesztéssel, akkor abból nem születhet az értéknövelést optimálisan elérő megoldás. Arra sincs egyetlen válasz, hogy mit érdemes bevezetni egy-egy cégnek. Rengeteg mindentől függ ez, többek között a cég felépítésétől, piacától, tevékenységi körétől, partnereitől…

Ha van cég, akivel mindenki találkozik akár ügyfélként, akár munkavállalóként, akár partnerként, az a Magyar Posta Zrt. – Panyi Mihály digitális és üzletfejlesztési igazgató előadásában arról igyekezett képet adni, hogy hogyan zajlik az a szemléletváltás a Postánál, mely egyben a digitalizáció egyik alapvető fontosságú feltétele is. Az MPL+ projekt látványos eleme a Fóton fellépült modern, nyolc robottal rendelkező logisztikai központ. A digitalizáció egyben segít a munkaerőhiány kezelésében is, hiszen mind a kiszállítás, mind a csomagkezelést végző depók, hub-ok esetében igen komoly problémát jelent az emberi munkatársak toborzása és megtartása. Az előadó kiemelte még a változásmenedzsment fontosságát is.

A szekciót záró panelbeszélgetés résztvevői, így Dr. Gönczy László, a BME VIK docense, Robert Kelly, a Metalloglobus Fémöntő Kft. ügyvezető igazgatója és Rigó Zoltán, a Sheldon Invest Kft. SUA managere az adatrögzítés, -tárolás és -feldolgozás kérdéseit, kihívásait és természetesen előnyeit igyekeztek minél több szempontból megvilágítani. Az adatok mellett legalább olyan fontosak az emberek is: az adatvagyon kinyerésének és optimális felhasználásának kulcskérdése, hogy tudja-e a cég és annak vezetése, pontosan milyen célokkal kell hasznosítani a beérkező, óriási mennyiségű és gyakran változó minőségű digitális információhalmazt?

„Kiberbiztonság – Adatbiztonság a gyárszektorban”

NIS2: egyre közelebb van 2024 januárja, amikor ez az egyre többet emlegetett, az Európai Unió minden tagországára érvényes irányelv „megérkezik” Magyarországra is, emelte ki Csinos Tamás, a Clico Hungary country managere. A szekciót megnyitó előadás központjában az Operational Technology állt. Nem véletlen, hiszen az iparban dolgozó cégek számára ez létfontosságú terület – és egyre fontosabb ennek okos integrálása a „hagyományos” IT-vel is. Ez azonban számos, a biztonságot alapvetően befolyásoló kérdéssel is jár: például a termelést végző gépeinket gyártó, külföldi cég milyen eléréssel és jogosultságokkal felvértezve kell, hogy elérje azokat, hogy a szükséges karbantartások, frissítések megfelelően működjenek?

A szekció első kerekasztala arra kereste a kérdést, hogy vajon biztonságban van-e az adat a gyártószektorban? Csinos Tamás mellett Fodor Attila, a GeniuSafe ügyvezetője és Kötélverő Andrea, a Busch-Hungária Kft. supply chain managere igyekezett minél pontosabb képet felvázolni a gyártás és a logisztika adatkezelésének területén mindennapos kihívásokról és persze a megfelelő megoldásokról. Az adatra mindenhol és mindig szükség van: de legalább annyira fontos azt is tudni, hogy a keletkező információmennyiség mikor és mire hasznosítható. Az adat érték, akár cégen belül, akár a partnerek számára is, így ennek megfelelően védelméről is gondoskodni kell.

A szekciót és egyben a rendezvényt lezáró panelbeszélgetésben Katona Gergő, a Richter Gedeon Operational Excellence and Digitalisation vezetője, Kárai Anita, a HumanField üzletfejlesztési igazgatója és Magyar Koppány, a HAPP Kft. logisztikai igazgatója a digitalizáció és az Ipar 4.0-világ humán oldalát vette górcső alá. A robotizáció a vállalatokon belül mindenkit érint, és bizony tévhit az is, hogy „elveszi a munkát az emberektől”, hangzott el. Sőt, nem csupán indokoltak és szükségesek, okosan bevezetve jelentős segítséget nyújthat a munkaerőhiány megoldásában is – eközben új munkakörök, új pozíciók is keletkeznek a cégeken belül. Az emberek pótolhatatlanok, de az általuk elvégzendő nehéz, repetitív feladatok kiváltására a „gépi kollégák” kiválóan alkalmasak minden ipari szegmensben.

Forrás:https://itbusiness.hu/technology/ipar-4-0/ipar-4-0-konf/