Jóval kevesebb EU-támogatás ömlik jövőre Magyarországra

Százmilliárdos adok-kapok

A törvénytervezet XIX. fejezete tartalmazza az uniós támogatásokkal kapcsolatos, Brüsszellel szembeni pénzforgalmi szemléletű bevételi és kiadási előirányzatokat. Ezek eredőjeként látszik az, hogy a 2007-2013-as Operatív Programok utólagos elszámolásai, illetve a 2014-2020-as ciklus új pályázatainak kapcsán mennyi kiadással kalkulál a pályázók felé a magyar költségvetés  (1401 milliárd forintnyi előfinanszírozás) és mennyi az az összeg, amelyre mindezen programok kapcsán utólagos elszámolásban várja Brüsszeltől a számlák kifizetését  (862 milliárd forint). A kettő eredője a magyar önrész, ami így most elég magasnak tűnik, igaz az EU felőli utólagos elszámolásból eredően sok olyan magyar kiadás lehet, amit majd a 2017-es évben Brüsszel úgyis megtérít.

Lássuk, hogy mire mennyi jut jövőre!

Amennyiben csak a 2014-2020-as új Operatív Programokra koncentrálunk az alábbi táblázat alapján, akkor azt látjuk, hogy a kormány asz alábbi kifizetéseket tervezi: 

• A 7 évre legnagyobb keretösszegű Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Programra (GINOP) jövőre 308,4 milliárd forintot (ebből 294,5 milliárd forintot Brüsszel utólag ki is fog már jövőre fizetni)
• Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programra (IKOP) a második legnagyobb összeget, közel 203 milliárdot,
• A Környezet és Energetikai Hatékonysági Operatív Programra (KEHOP) mintegy 120 milliárdot
• A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programra (TOP) 106 milliárdot,
• Az Emberi erőforrás Fejlesztési Operatív Programra (EFOP) közel 53 milliárdot,
• A Közigazgatás- és közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Programra (KÖFOP) 45 milliárdot
• A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programra (VEKOP) 32 milliárd forintot
• A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Programra (RSZTOP) több mint 3 milliárd forintot tervez kifizetni a kormány.

Ezek a főbb irányok

A várható pályázatok irányára utal az általános indoklásban az a rész, amely szerint

"Az uniós támogatások hatékonyabb felhasználása mellett ugyanakkor fontos kiemelni azokat a területeket, amelyek fejlesztési célirányok lehetnek. Ezek közé tartozik többek között a járműipar, az elektronikai ipar, a logisztika területe, az egészségipar, a turizmus és az élelmiszeripari szektor. Ezen területeken az ország olyan növekedési potenciállal rendelkezik, amely jobb kihasználás mellett képes arra, hogy a foglalkoztatást is jelentős mértékben növelje."

Arra is kitér a törvényjavaslat

"Fontos változás az is, hogy a pályázók a korábbinál már jóval átláthatóbb, egyszerűbb és ésszerűbb pályázati eljárásokkal számolhatnak. Az átalakítás egyik legfontosabb célja, hogy a források felhasználása koncentráltabbá váljon és egyúttal világos irányokat fogalmazzon meg a vállalkozások számára."

Ezek lesznek a kulcsterületek

A törvényjavaslat indoklása szerint összhangban Magyarország 2020-ra tett európai uniós és hazai vállalásaival, kutatás-fejlesztésre és innovációra a mostani fejlesztési ciklusban több mint kétszer annyi forrás jut, mint a 2007-2013-as időszakban: közel 750 milliárd forintos fejlesztés valósulhat meg a szektorban.

A fenntartható növekedésben játszott szerepére tekintettel a zöldgazdaság fejlesztésére, az energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrások alkalmazására nem csupán az előzőidőszakhoz képest, hanem az Európai Unió által elvárt szinthez képest is nagyobb forrásallokációval számolhat hazánk.

A foglalkoztathatóság és szakképzés ösztönzése szintén jelentős szerepet játszik az EU2020 Stratégia keretében tett vállalások teljesítésében, ennek megfelelően túlteljesül a foglalkoztatási és szociális jellegű kiadások EU által elvárt szintje - hangsúlyozza az anyag.

Szintén a foglalkoztatásban játszott szerepére tekintettel sikerült elfogadtatni az Európai Bizottsággal a turizmus  támogathatóságát, így Magyarország kulturális öröksége, természeti értékeinek fenntartható hasznosítása is a fejlesztési területek között lehet - emeli ki a törvényjavaslat.

Az előkészített infrastrukturális - közúti, vasúti, városi közlekedési, közmű-infrastruktúra és az árvízvédelmi-projektek 2016-ban továbbra is kiemelkedő mértékű, több százmilliárd forintos támogatások révén valósulhatnak meg, és jelentős források jutnak az oktatási, egészségügyi és szociális ágazatbeli fejlesztésekre, valamint az ügyfélközpontú közigazgatás és a hatékony, elektronizált közszolgáltatások fejlesztésére is.

A korábbi időszakkal ellentétben a megyék és megyei jogú városok előre meghatározott fejlesztési forráskerettel rendelkeznek, amire programot dolgoznak ki, melyek révén a 2016. évben már jelentős, százmilliárd forintos nagyságrendű új fejlesztés valósulhat meg.

A korábbiakhoz képest lényegesen jelentősebb szerepet kapnak a visszatérítendő források (hitelek, garanciák, kockázati tőke), így az egységnyi költségvetési támogatásból összességében több és nagyobb volumenű fejlesztés valósul meg úgy, hogy a források egy része visszatérül és újra kihelyezhető.

Csak évek múlva tudjuk meg a pontos mérleget

A törvényjavaslat a magyar és az uniós büdzsé kapcsolatát bemutató fejezetben utal az elszámolási szabályokra is, amelyek azt rögzítik, hogy a magyar pályázók által 2015 végéig benyújtott számlákra eső magyar költségvetési kifizetést 2016 első felében még végrehajtják, de ennek uniós utófinanszírozására majd csak 2018-2020 körül kerül sor. Ennek oka, hogy a közösségi szabályok szerint az utolsó 5% kifizetését a Bizottság csak a programok zárását követően folyósítja.

Ez tehát azt is jelenti, hogy az idei véghajrában benyújtott fejlesztési számlák után - ha lesznek még problémák és ezért nem számol el majd mindent utólag Brüsszel - csak évek múlva tudunk majd végleges eredményt mondani arról, hogy valóban sikerült-e a 2007-2013-as EU-források 100%-át teljesen lehívnunk, vagy valamennyi pénz be fog ragadni.

Az említett bekezdés így szól a törvényjavaslatban: 

"A 2016. év az utolsó év, amikor a 2007-2013-as programozási időszakra elfogadott Nemzeti Stratégiai Referenciakeretben meghatározott operatív programokra kifizetések teljesülhetnek. Várhatóan az év első felében - az uniós jogszabályban előírt 2015. december 31-i határidőig felmerült elszámolható költségekre jutó - támogatásösszeget utófinanszírozás keretében az intézményrendszer megtéríti a kedvezményezettek részére. Ezen központi költségvetési forrásból megelőlegezett kiadásokra jutó uniós forrásokat azonban csak a programok zárását követően, várhatóan 2018-2020 között téríti vissza az Európai Unió a központi költségvetésnek."

Forrás: portfolio