Hírek

Körkörös gazdaság – a zöld vállalkozásoké a jövő

Az Európai Bizottság 2015 decemberében nagyratörő célokat megfogalmazó csomagot fogadott el a körkörös gazdaság (Circular Economy) ösztönzésére. Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambres) pozitívnak értékeli a javaslatokat. De mi is pontosan a körkörös gazdaság és milyen lehetőségekkel kecsegtet az uniós KKV-k számára? A lineáris gazdaságban a kibányászott nyersanyagból termékeket gyártunk, azt egy ideig használjuk, majd eldobjuk. Ez a modell azt feltételezi, hogy értékes erőforrásaink bőségesen állnak rendelkezésünkre, olcsók és könnyen megszabadulhatunk tőlük. A futószalagról legördülő mosógépet alkotó anyagok 90 százaléka a szemétben végzi. A nagyvállalatok ugyan értékesítik a hulladék közel felét, de a kis- és középvállalkozások többsége nem tesz erre irányuló erőfeszítéseket.

Egyértelmű azonban, hogy ez a folyamat fenntarthatatlan, hiszen az anyagáramlás a természetben ciklikus, minden egy körforgás része. A körkörös gazdaságban is megvalósulhat ez a folyamat, ahol a gazdasági anyagcsere a természetes organizmusokhoz hasonlóan működik, s így a biológiai és technikai anyagok folyamatosan újrahasznosulnak a rendszerben.

Az Európai Bizottság számára a körfolyamatokon alapuló gazdaság az alábbiakat jelenti:
• Az újrahasznosítás fellendítése és az értékes anyagok elvesztésének megakadályozása
• Munkahelyteremtés és gazdasági növekedés
• Új üzleti modellek, öko-design, és előremozdulás a nulla hulladék koncepció megvalósulása felé (az ipari szimbiózis segítségével)
• Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése

A körkörös gazdaság azt jelenti, hogy a mosógépet másként tervezzük meg, másként gyártjuk le és használjuk. Ha minden terméket az újrafelhasználást szem előtt tartva terveznénk és gyártanánk, akkor nem lenne hulladék, a felhasznált anyag vagy lebomlana, vagy újra felhasználható lenne. A megújuló energia használata mellett nem kellene kizsákmányolni a természetet azzal, hogy ritka, véges és drága erőforrásokat termelünk ki. Mindez az európai gazdaságnak 600 milliárd eurót spórolhatna meg, csökkentve az üvegházi gázok kibocsátását is.

Az európai körkörös gazdasági csomag példátlanul magas összeget fordítana a modellváltásra. A költségek fedezése több uniós kezdeményezés, a Horizont 2020, illetve a strukturális és a kohéziós alapok között oszlana meg.

Vannak cégek, amelyek már magukévá tették a körkörös gazdaság alapelveit. Példa erre néhány autógyár, ahol alkatrészeket vesznek vissza, válogatnak szét, olvasztanak be vagy újítanak fel. A futószalagról lekerülő új termékek pont olyanok, mint a teljesen új alkatrészek. A gyár így egyszerűen nem termel hulladékot. A gyártás megtervezésétől az autó egész életciklusán keresztül folyamatosan szem előtt tartják az újrafeldolgozást lehetővé tevő feltételeket. A körkörös gazdaság a termék koncepciójának kialakításánál kezdődik.

Az átállás megspórolja a gyárnak az energiaköltség 80%-át, a vízfogyasztás 88%-át, illetve 4000 tonna fém nyersanyagot. Nagy megtakarítást lehet elérni a nyersanyagköltségen, csökken a hulladék-kezelés költsége, ráadásul a környezetbarát termék sokszor keresettebb is.

A körforgásos gazdaságra vonatkozó bizottsági csomag egyértelműen jelzi a gazdasági szereplőknek, hogy az Európai Unió minden rendelkezésre álló eszközt igénybe vesz, hogy átalakítsa a gazdaságot, és új üzleti lehetőségeket teremtsen fokozva a versenyképességet. Ahelyett, hogy csak a termékek életciklusának végére összpontosítanának, az átfogó intézkedések a termékek teljes életciklusának átalakítására irányulnak. Az Európai Bizottság reményei szerint az ösztönzők egyre inkább innovatív és hatékonyabb termelést és fogyasztást fognak eredményezni. Az elfogadott, illetve a jelenlegi Bizottság hivatali idejében végrehajtandó kiemelt intézkedések a következők:

a Horizont 2020 keretprogram költségvetéséből 650 millió eurót meghaladó, a strukturális alapokból pedig 5,5 milliárd euró összegű forrás biztosítása,
• az élelmiszer-pazarlás csökkentését célzó intézkedések, beleértve egy közös mérési módszertan kidolgozását, a szavatossági idő meghatározásának javítását, valamint eszközök kifejlesztését azon globális fenntartható fejlesztési cél teljesítéséhez, amely 2030-ra az élelmiszer-pazarlás felére csökkentését tűzte ki,
• másodlagos nyersanyagokra vonatkozó minőségi előírások kidolgozása az egységes piacon működő gazdasági szereplők bizalmának növelése érdekében,
• olyan intézkedések meghozatala a környezettudatos tervezésre vonatkozó 2015–2017. évi munkaprogramban, amelyek az energiahatékonyság mellett a termékek javíthatóságát, tartósságát és újrahasznosíthatóságát is előmozdítják,
• a műtrágyákról szóló felülvizsgált rendelet elfogadása a szerves és hulladékalapú műtrágyák egységes piacon belüli elismertetésének megkönnyítése, valamint a biotápanyagok szerepének támogatása céljából,
• a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepére vonatkozó stratégia kidolgozása,
• a víz újrafelhasználását célzó intézkedéssorozat kidolgozása, beleértve egy jogalkotási javaslatot a szennyvíz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről.


 

A körkörös gazdasághoz kapcsolódó munkahelyek száma ma becslések szerint legalább 3,4 millió Európában, ebből egymillió a gép és műszaki felszerelés javításhoz köthető. További 0,4 millió a számítógép, háztartási és egyéb gépek javítása, 0,7 millió a szemétszállítás, kezelés és feldolgozás, és 0,6 millió a kölcsönzés, bérbeadás kategóriákba sorolható. Jelenleg Lettország, Litvánia és Észtország vezeti a listát a tízezer lakosra jutó, körkörös gazdasághoz köthető munkák számában, sorrendben: 89, 84 és 81 fő végez ilyen munkát náluk tízezer főből. Németországban 66, az Egyesült Királyságban pedig 71 ez a szám. Az Európai Bizottság becslései szerint a körkörös gazdaság 580 000 munkahelyet teremthet Európában.


Forrás: MKIK EU Hírlevél 2016/2. szám


 

Közösség