Középpontban a vállalkozások – készül az új innovációs stratégia

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség szoros együttműködésben a Regionális Innovációs Ügynökséggel meg is kezdte a régió Innovációs Stratégiájának – koncepció szintű – kidolgozását („RIS Navigátor”). A készülő dokumentum célja oly módon meghatározni a régió innováció terén megfogalmazható stratégiai célkitűzéseit és annak eszközrendszerét, hogy azok minél teljesebb mértékben figyelembe vegyék a térség szereplőinek igényeit.

A munka során a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség vállalta, hogy összegyűjti az érintett cégek, intézmények, innovációs szervezetek elképzeléseit, javaslatait. A stratégia kidolgozásában részt venni akarók 2009 novemberében ennek szellemében találkoztak Sárváron, ahol is több száz ötlet került elő. A stratégia koncepciójának szakmai finomítása érdekében – a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség az IRIS projektje keretében – most ismét műhelymunkára hívták az innováció ügyét sajátjuknak tekintő szakembereket. Közülük közel ötvenen gyűltek össze a szombathelyi Tó vendéglő különtermében, ahol Halinka Péter, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség stratégiai igazgatójának és Polgár András, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség vezető stratégiai tervezőjének szakmai bevezetője alapján az első találkozón bevezetett módon, körasztaloknál ülve, „csapatokra” osztva dolgoztak a közös ügyön.

Dr. Rechnitzer János, a Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Tanács elnöke a fórum kapcsán arról nyilatkozott, hogy a régióban innovációs szempontból sokat javult a helyzet, egyetemi bázisok, új kutatóhelyek jöttek létre, s a fejleszteni akaró vállalkozásokat felkarolni képes innovációs hálózat felállása is sokat lendített a dolgokon. A fejlemények új innovációs stratégiát kívánnak, amely akkor lehet igazán előremutató, ha a készítésébe, az új irányok kijelölésébe az érintettek, az oktatási intézmények, innovációs szervezetek és a vállaklozások is belefolyhatnak.

Dr. Rechnitzer János szerint az említettek számára mindenképpen nagyobb stabilitást adna, ha a jelenlegi 1 százalékos szintről Magyarország a GDP legalább 2-2,5 százalékát fordítaná innovációs célokra.

A szakember szerint az lenne a cél, és az igazán előremutató, ha a vállalkozókat segítő hálózatok – mint ahogy az Nyugaton is történik – stabil támogatást kaphatnának. Ennek híján a meglévő sok ötlet közül továbbra is csak kevésből születik majd piacképes termék.

Vannak pozitívumok, ugyanakkor – főként az innovációs járulék körül – sok a bizonytalanság, s ez nem segíti a fejleszteni igyekvő cégek dolgát.

Dr. Rechnitzer János szerint Magyarországon négy csapásirányon – a járműipar, a gyógyszeripar, a mezőgazdaság és a turisztikai szolgáltatások területén – kellene és lehetne leginkább erősíteni az innovációt.

Breznovits István, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója arról nyilatkozott, hogy a rendezvény során számos olyan információ elhangzott, amelyek gazdagíthatják a formálódó stratégiát. Hozzátette: ezúttal is nyilvánvalóvá vált, hogy főként a kkv szektor cégeit kell helyzetbe hozni, s lehetővé tenni számukra, hogy innovációs törekvéseikhez forrást találjanak. Az igazgató szerint a klasszikus iparágak mellett a kreatív ágazatok, s a logisztika szerepére is érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni, ugyanígy a régión túlmutató (határon belüli és kívüli) együttműködések fejlesztése is hasznot hajthat.

Magyar Dániel, a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy a fórumon őszinte szavak hangzottak el a régió innovációs adottságairól, az előnyökről, s a hátrányokról egyaránt. Magyar Dániel szerint a találkozó legfontosabb konklúziója az, hogy a jövőben az innovatív vállalkozásokat még inkább segíteni kell abban, hogy egyrészt befektetőt találjanak maguk mellé, másrészt, hogy a kifejlesztett termékeiket képesek legyenek piacra vinni.

„Mindenkinek az az érdeke, hogy minél több helyi vállalkozás tudjon megjelenni saját innovációval, ennek érdekében el kell hárítani a piaci megjelenésüket megnehezítő akadályokat. Úgy látom, hogy az új innovációs stratégia ennek szellemében készül, s a vállalkozásokat állítja a középpontba”, fogalmazott Magyar Dániel.