Magyar innovációs invázió San Franciscóban

Ebben a témakörben tartotta első konferenciáját március 14-én a  San Franciscó-i magyar értelmiségiek, tudósok, vállalkozók által alig fél éve alapított Neumann Society Hunnovators15 címmel. Az Amerikában legismertebb magyar innovátor, Neumann János nevét viselő társaság hitvallása szerint nonprofit transzatlanti innovációs közösség.

„Alig pár hónap alatt önerőből váltunk tényezővé az amerikai magyar fiatal szakemberek szervezésében. Hisszük, hogy a transzatlanti hálózataink kiszélesítésével mi, sikeres magyarok tehetséges honfitársainkat tudjuk segíteni tanácsokkal, kapcsolatrendszer kiépítésével. Felelősséget érzünk hazánk iránt, és szeretnénk az itt felhalmozott, globális szinten versenyképes szürkeállományt annak érdekében mozgósítani, hogy a XXI. század kihívásaira megfelelő választ adjon Magyarország” – mondta lapunknak dr. Tilesch György alapító-elnök.

A minden részletében jól megszervezett, teltházas eseményen amerikai magyar fiatalok dolgoztak odadaón, mintegy harmincan. A Neumann Society irányítói – Tilesch György és Karafiáth Balázs – máris magukénak mondhatják az a nem kis sikert, hogy közösséget, jól működő hálózatot formáltak  a „szilíciumalapú” amerikai magyarokból.

A szombati esemény egyszerre volt konferencia és együtt gondolkodás az innovátorok előtt álló külső és belső nehézségekről,  a szemléletmód-váltásról, a pozitív gondolkodás felerősítéséről.

Bevezetőjében Fellegi Tamás, a The Hungary Initiatives Foundation kuratóriumi elnöke arra utalt, hogy minden olyan politikamentes civil kezdeményezést támogatnak, amelynek tudományos, kulturális vagy oktatási programjában lehetőséget lát. „A hunnovátorok tehetségesek, energikusak, elszántak, minden megvan bennük a sikerhez. Ez a jövő, ezt kell segítenünk! ” – mondta kérésükre Fellegi.

Philip Zimbardo tart előadást

A konferencia egyik legünnepeltebb előadója a világhírű stanfordi pszichológus, Philip Zimbardo volt, aki a 70-es évek stanfordi börtönkísérletével robbant be a köztudatba. Az intelligens, normális egyetemi hallgatók a börtönjátékban azonosultak szerepeikkel, ami a gonosz énjüket hozta elő. A professzor az utóbbi időben ennek az ellenkezőjét kutatatja: miként erősítheti fel a jót a környezet, milyen lehet napjaink és a jövő hétköznapi heroizmusa. Ezzel foglalkozik Magyarországon is a Hősök Tere projekt keretében, ahol a passzív, közömbös vagy kiábrándult magyar fiatalokból a pozitív szemléletet kívánja felszínre hozni. A mentalitás kihatással lehet nemcsak az egyénre, a társadalmi problémákra, hanem a vállalkozásokra, az üzleti életre is – vallja Zimbardo.

Eleni Kounalakis, az Egyesült Államok volt budapesti nagykövete állítja, hogy egész életét megváltoztatta a magyarországi élmény, másként látja a világot, a kisebbségek helyét és jelentőségét Amerikában. „Minden volt nagykövet igyekszik valamit tenni azért az országért, ahol diplomataként szolgált. Nekem, San Franciscó-i lakosnak az a természetes, hogy a szilícium-völgyi magyar innovátorokat, civil szervezeteket segítsem” - mondta a nagykövet.

Eleni Kounalakis azt is elárulta, hogy májusban jelenik meg könyve Madam Ambassador: Three Years of Diplomacy, Dinner Parties, and Democracy címmel. A politika mellett számos személyes élményt is megoszt az olvasóval, többek között első magyar kalandját, egy nevezetes vaddisznó vadászatot Hende Csaba honvédelmi miniszterrel. Ha így kezdődik magyarországi pályafutásom, mi jöhet még ezután? – tette fel tréfásan a sokat sejtető kérdést.

De derültséget váltott ki az a pillanat is, amikor Árvai Péter, a Prezi társalapító igazgatója nem tudta elindítani a prezentációs szoftver programot. „ A program kiváló, csak van, aki nem tudja használni” – vágta ki magát a Prezi-főnök.

Árvai Péter, a Prezi társalapítója

Árvai hisz abban, hogy a kreativitás versenyezhet  a tapasztalattal.  Példaként a 130 éves Kodak csődjét és az Instagram felemelkedését említette. Ami az innovációt illeti, Magyarország jó úton halad Árvai szerint, elég, ha a Ustream, a LogMein, az NNG sikerét vesszük figyelembe. A Prezit pedig már 53 millióan használják, 83 könyv jelent meg róla.  

„Svédországban nevelkedtem magyar szülők gyermekeként. Váratlanul elhunyt édesapám vágyait teljesítettem, amikor visszaköltöztem Magyarországra. 2008-ban a világválság csúcsán alapítottuk a Prezit, és szinte minden ellenünk szólt. Budapestről a recesszió idején indítani egy céget, ami versenyezni fog az Microsofttal, Apple-lel és Google-lal?  Őrültség –  mondták sokan. De mi megcsináltuk. Sikerünk titka az is volt, hogy már az első naptól globális célokat tűztünk magunk elé. Én nem hiszek abban az üzleti sorrendben, hogy először Magyarországon kell sikeresnek lenni, aztán kiterjeszthetjük ezt Németországra és a többi európai országra, majd jöhet a tengerentúl. Ez ma már nem így működik. S szeretném felhívni a többi innovátor figyelmét, hogy a projekt erejében és önmagukban bízzanak. Utólag úgy tűnhet, hogy a Prezivel minden zökkenőmentesen ment. Nem igaz. Sokat kellett tanulnunk, sokat hibáztunk. Rengeteg munka, és egyáltalán nem egyszerű feladat a vállalatépítés. De fontos, hogy ne azt higgyük, hogy  Magyarországon a kiskapuk, a kapcsolatok döntenek el mindent. Ha ezt gondoljuk, akkor a tehetséges emberek el fognak menekülni  vagy pedig tévútra jutnak” – magyarázza a Prezi igazgatója, aki szerint tanácsokkal, mentori szolgáltatásokkal segíthetik ők is a magyarországi startupokat.      

A sikeres vállalatoknak nagy a társadalmi felelőssége – vallja Árvai Péter, és úgy érzi, hogy kötelességük visszaadni valamit a  társadalomnak. Éppen ezért karácsonyi vállalati partik helyett lakást újítanak fel, szegény közösségeket támogatnak. Csatlakoztak a társadalmi igazságosságért vívott küzdelemhez. A Budapest Bridge Alapítvánnyal ösztöndíjakat biztosítanak fiatal magyar tehetségeknek.     

A konferencia néhány száz résztvevője többnyire magyar származású San Franciscóban és környékén tanuló vagy dolgozó fiatal szakember volt, de jöttek Los Angelesből, New Yorkból, Washingtonból is. Akadtak olyan amerikaiak, akik jártak Magyarországon, és a nosztalgia csalogatta őket az eseményre.

A résztvevőknek nem volt egységes álláspontja arról, hogy  milyen konkrét lépéseket kellene tenni. Ki kell hozatni vagy otthon kellene segíteni a magyar tehetségeket? Követendő-e Széchenyi István XIX. századi módszere, azaz egy-két évig dolgozzanak külföldön a magyarok és új szemléletmóddal térjenek haza, tudásukat otthon kamatoztassák?  

A sikeres konferencia után a Neumann Társaság több kérdésben is válaszút előtt áll. Bár annyi bizonyos, hogy megmaradnak nonprofit közösségnek, de miként  határozzák meg viszonyukat más magyar szervezetekkel, üzleti szereplőkkel? Milyen projektek kidolgozását válasszák prioritásként?  Szervezzenek-e havi klubszerű találkozókat, vagy inkább az online közösségekre helyezzék a hangsúlyt?  Sikerül-e egy valóságos szilícium-völgyi innovációs központot, a Neumann Házat is megteremteni?

„Egy biztos, a résztvevők egyértelművé tették, hogy a  #Hunnovators15 konferenciával a Neumann hiánypótló és folytatásért kiáltó mozgalmat indított el” – összegzett Karafiáth Balázs.

Forrás: valasz