Már nyár végén jöhetnek az első új EU-s pályázatok

Rákossy elmondása szerint a 2014-2020-as európai uniós fejlesztési ciklushoz tartozó magyar operatív programok júniusi benyújtása után folyamatosan tárgyal egymással az Európai Bizottság és Magyarország, és még mindkét félnek van lehetősége módosítani a dokumentumokon. Azt a sokat hangoztatott kormányzati célt az államtitkár is megerősítette, hogy az említett 7 éves ciklusra rendelkezésre álló 7480 milliárd forintnyi fejlesztési forrás több mint 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítják az előző ciklusra hangoztatott 16%-os arány után. Az új operatív programok közül ehhez a célhoz a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Program (GINOP) 2720, a Területfejlesztési Operatív Program (TOP) 1160, míg a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 270 milliárd forintos kerettel járul hozzá.

A közép-magyarországi régió uniós mércével nézett fejlettségi szintje viszonylag magas (az EU-átlag 90%-a felett jár), így az államtitkár érzékeltette, hogy az ebben a régióban pályázni kívánók csak korlátozott forrásokkal állnak szemben, így elsősorban a konvergenciarégióba áramolhatnak a nagy források, segítve a vidék felzárkózását, versenyképesebbé válását. A kormányzati tervek szerint az összes uniós fejlesztési forrás több mint 15 százalékát kitevő TOP a vidék fejlesztését segíti majd elő.

Az Európai Bizottság által létrehozott új fejlesztési eszköz, az Integrált Területi Beruházás (ITI) működését röviden úgy foglalta össze az államtitkár, hogy egy adott térség fejlesztése érdekében a különféle alapok, programok fejlesztési irányait össze lehet hangolni, így az ITI a helyi önkormányzatok, megyei jogú városok számára biztosít véleményezési lehetőséget azzal, hogy összehangol több beruházást.

Egy korábban már többször hangoztatott célt, a pályázatok életciklusának radikális (600-700-ről legfeljebb 300 napra) lerövidítését is megerősítette az államtitkár, amelynek eszköze szerinte a kormány által már végrehajtott intézményrendszeri átalakítás. Ennek első lépcsője volt tavaly nyáron az, hogy a Miniszterelnökség átvette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) felügyeletét, majd idén januárban az Irányító Hatóságok az egyes minisztériumokhoz kerültek, és április közepéig a négy Közreműködő Szervezet feladatkörének átadása-átvétele is lezárult.

Egyszerűbb, gyorsabb, költségtakarékosabb

Rákossy érvelése szerint a fenti átszervezésekkel egy egyszerűbb, gyorsabb, átláthatóbb intézményrendszer állt fel, amelyhez pályázóbarát eljárásrendeket alakítanak ki, amelynek része lesz bizonyos pályázatokban a normatív elbírálás, azaz bizonyos kritériumoknak való megfelelés "automatikus" támogatási döntéshez vezethet.

Az államtitkár azt a kormányzati tervet is megerősítette, hogy az egyszerűbb eljárásrendek bevezetése lehetővé teszi a pályázók számára, hogy maguk is képesek legyenek saját pályázataik benyújtására, azaz a cél szerint pályázatíró cégekre ne legyen szükség. A előző 7 éves uniós fejlesztési ciklusban a tapasztalatok szerint a 8200 milliárd forintos fejlesztési keretnek legalább 15%-át vitték el azok a költségek, amelyek pályázatírók, projektmenedzserek, jogi, közbeszerzési vagy éppen kommunikációs tanácsadók költségét fedezték, azaz nem közvetlenül a projektcélt szolgálták.

Az új rendszerben a kormányzati tervek szerint mindenki önállóan kezelheti a pályázatát, és ha segítségre van szüksége, akkor a Széchenyi Programirodához fordulhat ingyenes segítségért.

Nem lesz forrásvesztés - elvileg

Az államtitkár azt a korábban is sokszor hangoztatott érvet emelte ki az interjúban arra, hogy miért nem várható forrásvesztés a 2007-2013 közötti támogatási keret esetén, miszerint a 8200 milliárdos keretet 110%-osan "túlpályáztatták", azaz ennyivel több projektre van élő szerződés. Így tehát ha a normál keretből bizonyos projektek kihullanak, akkor a "várólistára" tett projektekre lehet lekötni a forrásokat és az érvelés szerint ez biztosítja majd a forrásvesztés elkerülését.

Amint azonban egy tegnapi cikk rámutatott: bizonyos területeken (pl. vízkezelés) akkora a projektek csúszása, és közben az építési kapacitások lekötöttsége, hogy szinte esélytelen a projektek határidőre való befejezése (így más projektek várólistáról élessé tétele is), emiatt pedig a forrásvesztés reális veszély.

Az államtitkár által említett GOP esetében az első félév végéig a Nemzeti Stratégiai Referenciakeretben szereplő 57,4 milliárd forint helyett 61 milliárd forint kifizetése történt meg, míg a ROP-nál a munkatervben szereplő 90,4 milliárd forint helyett 101,3 milliárd jutott el a pályázókhoz. 

Forrás: portfolio.hu