Hírek
Megszületett a megállapodás a Horizon2020 Kutatási és Innovációs Keretprogramról
„Ez egy nagyon fontos lépés volt amely biztosítja azt, hogy a Horizon2020 elidítható legyen jövőre a tervek szerint. A csomagot továbbítjuk mind a Tanács, mind az Európai Parlament részére, ahol is a Plenáris Ülésen előterjesztik” – nyilatkozott Maire Geoghegan-Quinn asszony, az EU kutatásért és innovációért felelős biztosa.
A valós költségtérítés bevezetésének kérdése volt a legellentmondásosabb eleme a tárgyalásoknak, és a csatát végül a tagországok és az Európai Bizottság nyerte meg, mely eredeti modellje győzött, nevezetesen megszabadulván ettől az opciótól (mely jelen volt (van) a 7. Kutatásfejlesztési Keretprogramban) és helyettesítvén egy egyszerűsített modellel – a közvetlen költségek 100%-nak és az indirekt költségek max. 25%-nak megtérítése biztosításával. A Bizottság iránymutatást javasolt a nagyberendezéseket tartalmazó projektek esetében ami által bizonyos indirekt költségek közvetlen költségnek tekinthetőek.
(Az ügy előzménye a kutatási miniszterek 2013 május 30-i ülésére vezet vissza, ahol is megerősítették a Parlament felé eredeti álláspontjukat a Horizon2020 támogatási modelljére nézve. Habár az intézményközi tárgyalások a célegyenesben látszottak, a Tanács ismét egy „piros határvonalról” beszélt, mely átlépését egyértelműen megtagadta, azaz visszautasította a közvetlen költségek 100%-ának és a közvetett költségek 25%-ának visszatérítési lehetőségét, annak ellenére, hogy folyamatosan ki volt téve az Európai Parlament és az Európai Egyetemi Szövetség (European Universities Association, EUA) nyomásának, akik közösen érveltek egy „valós költségmodell” mellett. A Bizottság végül kiadott egy „non-paper”-t. A célja az volt, hogy a nagyinfrastruktúrát támogató projektek esetében tisztázzák a megfelelő költség megállapításának kritériumait. Ennek nyomán az európai támogatások kedvezményezettjeinek lehetőségük lesz bizonyos közvetett költségeket közvetlen költségként elfogadtatni. Ebben a dokumentumban a megfelelő költségek közvetlen költségként: „capitalised cost” (infrastruktúra menedzsment) és működtetési költség (munkaerő költségek, energia és biztosítás stb.). Ezt a két költségnemet közvetlenül hozzá kell rendelni a pénzügyileg támogatott projekthez.)
Annak ellenére, hogy a Hoizon2020 tagsági szabályainak rapportőre, Christian Edler (EPP, Németország) szívéhez közel álló területen csatát vesztettek, az Európai Parlament elégedett, hogy más területeken viszont nyereségeket könyvelhetnek el. Tersa Riera Madurell (S&D, Spanyolország) aláhúzta a kiszélesedő részvétel jelentőségét, valamint azt, hogy első alkalommal tették kötelezővé a szabad hozzáférést a keretprogram által támogatott kutatási tevékenységből származó publikációkhoz, tiszta és ambiciózus költségvetést biztosítottak a megújuló energia források és energia hatékonysági kutatások és a kisvállalkozások számára építvén a Marie Sklodowoska-Curie Programra. Amikor a megállapodást kihirdették, azt úgy kommentálta „ez volt a lehetséges legjobb üzlet a Tanáccsal, amelyben még mindig dominál a megszorítás-vezérelt gondolkodásmód.”
Mindehhez még azt azért hozzá kell tenni, hogy a június 25-én létrejött megállapodás tartalmát a következő COREPER ülésen jóvá kell hagyniuk a tagországok hivatalos képviselőinek, mely várhatóan minden bizonnyal megtörténik változtatás nélkül.