Milliárdokkal az innovációért

A következő hétéves időszakban az Európai Unió a kutatás fejlesztésben és innovációban látja a kitörési pontot. A Horizont 2020 megpróbál választ adni arra a paradoxonra, hogy Európa nagyon jó a kutatásban, de versenytársaihoz képest az ipari hasznosításban hátrányban van - vezette fel a keddi rendezvényt Cséfalvay Zoltán államtitkár. A korábbi időszakhoz nézve a Horizont 2020 sokkal erőteljesebben támaszkodik a gyakorlati megvalósításra - tette hozzá.

Emlékeztetett arra is, hogy a 2014 januárjában induló Horizont 2020 három pillérre épül. 24 millárd eurós keret áll majd rendelkezésre a tudományos kiválóságra. A hazai kutatók itt két részben erősek: az Európai Tanács által kiírt pályázatokban és a Marie Slodowska Curie akciókban. A Horizont 2020 program második pillére az ipar vezető szerepét célozza. Itt például a kkv-k innovációban való részvételét ösztönzik - mondta. A harmadik pillér a társadalmi kihívásokkal foglalkozik (az egészségügy, élelmiszerbiztonság, hatékony energia és zöld közlekedés területén).

Az előző hétéves időszakhoz képest történtek változások Cséfalvay Zoltán államtitkár tájékoztatása szerint. Most már önálló soron jelenik meg a részvétel szélesítésének támogatása, vagyis hogy a kelet-európai országok is elérjék az innovációs programokat. Példaként említette az Európai Innovációs Technológiai Központot, melynek székhelye Budapesten van, valamint az agykutatási programot.

Kiemelte: a cél, hogy a következő hét évben rendelkezésre álló 7300 milliárd forintnyi uniós forrás 10%-a közvetlenül kutatás-fejlesztésre menjen. A parlament minapi döntése értelmében a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap a Nemzetgazdasági Minisztérium alá kerül, ezzel pedig összhangba kerülnek a hazai és uniós források.

Wolfgang Burtscher, az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóság főigazgató-helyettese a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy rendkívül fontos az egész gazdaság szempontjából, hogy Magyarország aktívan részt vegyen ebben a programban. Jelentős változásnak nevezte, hogy az innovációs források 20%-kal növekedtek az előző tervezési időszakhoz képest, miközben a teljes EU-büdzsé csökkent 4%-kal. A kutatás és innováció célja nem csupán a növekedés és munkahelyek teremtése, hanem az emberiséget foglalkoztató aggodalmakat orvosolja is - húzta alá.

Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal megbízott elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy gyakran azt nézzük, hogy a magyar pályázók mennyi pályázati pénzt hoznak el az uniós programok keretében, de mivel együttműködésben zajlanak ezek a projektek, a végső összeg és tudás sokkal többet ér 80 milliárd forintnál. Megjegyezte: a Nemzeti Innovációs Hivatal még több támogatást tervez, hogy sikeresebbek legyenek a magyar pályázók. A cél, hogy több magyar pályázó legyen, nagyobb szerepet kapjanak az együttműködő projektekben és a pályázatok értékelésében is több magyar legyen. A segítségnyújtás példájaként említette a Nemzeti Kontakt Pontokat és a program koordinátorokat. Ők segítik a tudás és információ áramlását mindkét irányban - fűzte hozzá.

Azt is elárulta, hogy folytatni szeretné a hivatal azt a gyakorlatot, hogy segítséget nyújt a konzorciumok létrehozásában.

Teljes cikk: Portfolio.hu