NAV ellenőrzési irányelvek

I. Induló és Személyi változással érintett vállalkozások ellenőrzése

Induló és személyi változással érintett vállalkozásoknál is várható a kockázati kérdőív (KOCKERD) kitöltésére felkértek körének szélesítése, valamint a kérdőívek információtartalmának helyszíni ellenőrzése. Kiemelt figyelemre számíthatnak azon cégek:

• melyek székhelye és/vagy illetékessége gyakorta változik, illetve a cím nem létező, esetleg székhelyszolgáltatóhoz kapcsolódik, és nem felel meg a meghatározott kritériumoknak;
• melyek ügyvezetője, vagy cégértékesítés esetén vevője nem rendelkezik belföldi bejelentett lakcímmel, és csak kézbesítési meghatalmazottra vonatkozó adatok kerültek bejelentésre, illetve ahol az ügyvezető ténylegesen nem látja el a nevezett pozícióhoz tartozó feladatokat;
• melyek bevallási szokásai, a bevallások benyújtási gyakorisága illetve értékadata lényegesen megváltozik;
• melyek kapcsolódnak fantom cégek, "cégtemetők", szándékos adóelkerülők, felszámolási vagy kényszertörlési eljárással megszűnő társaságok érdekeltségi köréhez.

II. Kihívások a kockázatok kezelésében

A változó gazdasági környezet miatt a kockázatelemzés is folyamatos fejlődést igényel. Ezzel összhangban újdonságot hoz a kiskereskedelmi- és szolgáltató szektorban az online pénztárgépek bevezetése, kiemelt figyelmet fordítva a visszaélési sémák, illetve a legális üzletmenettől eltérő tételmozgások feltárására. Továbbra is fontos szerep jut az áfát érintő belföldi összesítő jelentések vizsgálatának a fiktív számlázás, körbetartozás, támogatási csalások elleni fellépés érdekében.

Különösen fontos hangsúlyozni, hogy a NAV idén már a világhálón nyilvánosan elérhető adatokat is felhasználhatja a kockázatok elemzése során. Ennek pedig kiemelt jelentősége lesz az internetes értékesítések ellenőrzési célpontjainak célzott kiválasztásában.

III. Adatgyűjtésre irányuló ellenőrzések

Operatív ellenőrzések várhatók a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítését illetően. A kötelezettségek nem teljesítése esetén várható mulasztási bírság magánszemélyeknél 500 ezer, egyéb esetben 1 millió forintig terjedhet.

Az áru útját végigkísérő összehangolt (NAV adó-, vám-, és bűnügyi szakterülete társhatóságokkal kiegészülve) vizsgálatokra kell számítani a szereplők, ciklusok és termékpályák tekintetében is. Különös figyelmet fordítva a számlázási láncolatba pusztán adóelőny elérési céllal beiktatott szereplők feltárására.

A "cégtemetők" elleni fellépés részeként fokozott helyszíni ellenőrzés várható a vállalkozás folytatásához elengedhetetlen pénzügyi és személyi feltételek meglétének tekintetében.

IV. Ellenőrzési célkitűzések adónemenként

Az ellenőrzések során megállapított adóhiány legjelentősebb hányada, 86,5% 2013-ban is áfából származott, meghaladva ezzel a 2012 évi 83,6%-os arányt.

A vizsgálatok kiemelt célja 2014-ben:

Áfa

• a legjellemzőbb csalási struktúrák feltárása, valamint az ezekben érintett adózók azonosítása;
• elmaradt adókötelezettségek megállapítása, melyek már büntetőjogi szankciókat is maguk után vonhatnak;
• a bizonylatolási hiányosságok feltárása;
• adóminimalizálók körének beazonosítása;
• a szervezett csalásban résztvevő, fiktív számlákat kibocsátó vállalkozások azonosítása;
• a bevallási és áruforgalmi adatok jelentős eltéréseinek ellenőrzése

Környezetvédelmi termékdíj

• adófizetésre kötelezett, de bevallási és bejelentési kötelezettséget elmulasztó adózók felderítése;
• átvállalásra, információk számlán való feltüntetésének kötelezettségére, újrahasználható csomagolószerek használatára vonatkozó jogszabályi feltételek ellenőrzése

Társasági adó

• 2013-hoz hasonlóan idén is a figyelem középpontjában marad a kapcsolt vállalkozások közötti transzferár-képzés, különösen a pénzügyi műveleteket illetően;
• külföldi anya- vagy leányvállalatok tőke-, illetve profit kimentése, ráadásul oly módon, hogy a hazai cégeknél veszteség keletkezik;
• nemzetközi vállalatcsoport-struktúrák agresszív adótervezése;
• beruházásnak minősülő tételek elszámolásának helytállósága;
• adózás előtti eredményt rontó, indokolatlanul elszámolt költségek, ráfordítások;
• adóalap módosító tételek;
• kutatás-fejlesztési tevékenység tartalmi követelményeinek való megfelelés;
• kedvezmények igénybevételének és felhasználásának szabályszerűsége fejlesztési adókedvezmény, látvány-csapatsportok támogatása, kisvállalkozások adókedvezménye, és befektetési adóalap-kedvezmény esetén.

Személyi jövedelemadó és egyéb kötelezettségek

Kiemelt cél feltárni a szándékosan eltitkolt jövedelmet, ezt elősegítendő vizsgálat várható:

• ha a vállalkozás pénzforgalmi számlájáról jelentős összegű készpénzfelvétel történik, azonban a vállalkozási célú felhasználás igazolása elmarad;
• jelentős kockázatot hordozó társaságok magánszemély tagjainál;
• egyéni vállalkozóknál, akik bevallásaikban magas bevételi szinthez magas költségszintet tüntetnek fel, jövedelemminimalizálási célból.

Bérhez kapcsolódó adók, járulékok

• Kiemelt figyelmet kap a szociális hozzájárulási adó, az egészségügyi hozzájárulás, az egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a baleseti adó megfizetése;
• ellenőrzik a gyógyszergyártással és gyógyszerforgalmazással kapcsolatos befizetéseket;
• alapvető cél a fekete foglalkoztatás visszaszorítása;
• kifejezetten fontos vizsgálati terület a munkaerő-kölcsönzés és kiszervezés;
• vizsgálatra kell számítani az adókedvezmények igénybevételének jogszerűségére vonatkozóan, különösen a foglalkoztatás elősegítésére irányuló támogatások tekintetében.

Csőd-, felszámolási és kényszertörlési eljárás alatt álló adózók ellenőrzése

2014-ben külön vizsgálati pontot képez a csőd-, a felszámolási és a kényszertörlési eljárás alatt álló adózók ellenőrzése, annak érdekében, hogy megakadályozzák a vagyonkimentéseket, illetve a hitelezői érdekek sérülését. Speciálisan a csődeljárás alatt álló adózóknál vizsgálják majd, hogy a hitelező által érvényesíteni kívánt követelés alapja valós, avagy fiktív jogügylet.

V. Ellenőrizendő főbb tevékenységi területek

2014-ben kiemelt figyelmet kapnak a következő tevékenységi körök:

A mezőgazdasági szektorban:

• Sertéstenyésztés,
• Húsfeldolgozás, - tartósítás
• Malomipari termék gyártása

Az ipari ágazat hangsúlyos területét képezi:

• Fémszerkezetek gyártása
• Lakó- és nem lakóépületek építése

A kereskedelemben:

• Gépjárműjavítás, -karbantartás
• Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem
• Cukor, édesség nagykereskedelme
• Zöldség, gyümölcs nagykereskedelme
• Élőállat nagykereskedelme
• Hús-, húskészítmény nagykereskedelme
• Vegyes termékkörű nagykereskedelem
• Reklámügynöki tevékenység
• Munkaerő-kölcsönzés
• Személybiztonsági tevékenység

Jövedelmezőség szempontjából:

• Kenyér, friss pékáru gyártása
• Közúti áruszállítás

VI. Következő évek vizsgálatainak főbb irányai

A NAV idén is közzé tette a következő évek ellenőrzésének főbb irányait, miszerint adatgyűjtésre jelölte ki az alábbi területeket:

• Éttermi, mozgó vendéglátás
• Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás
• Immateriális javak kölcsönzése

Forrás: NAV, DARIÜ