Hírek
Tényleg komoly gondok vannak a magyar innováció és a tudományos kutatás terén?
A napokban megjelent WEF globális versenyképességi jelentés szerint a 8 régiós ország közül 4 területen Magyarországnak a legalacsonyabb a versenyképességi pontszáma, az egyik ezek közül a technológiai háttér témaköre és az indoklás szerint részben azért, mert a kormányzat nem ösztönzi megfelelően a tudományos kutatást, valamint a fejlett technológiák beszerzését. Az innováció területére is az egyik legalacsonyabb pontszámot kapta a régióban Magyarország.
Ezekről és a WEF-felmérés szerint gyenge kutatóintézeti-vállalati együttműködés témaköréről, az okokról és a kiutakról is megkérdezték az illetékes Nemzeti Kutatási, Fejlesztés és Innovációs Hivatalt is, amely az alábbi válaszokat küldte a Portfolio részére. A WEF felmérésének részletei:
A WEF anyaga szerint a kormányzat nem ösztönzi megfelelően a tudományos kutatást, valamint a fejlett technológiák beszerzését, noha a magyar kutatóintézetek, illetve a technológiai vállalatok minősége a világátlag felett van. Ezt a kérdéskört hogyan látja a Hivatal, illetve milyen lépéseket tett/tesz ennek megváltoztatására?
A WEF anyaga szerint a 8 régiós ország közül 4 területen a legalacsonyabb a versenyképességi pontszáma Magyarországnak, az egyik ezek közül a technológiai háttér (4,5 pont). Hogyan lehetne ezen változtatni, a Hivatal milyen kiutakat lát, illetve milyen lépéseket tett ennek érdekében?
A nyolc régiós ország között az egyik legalacsonyabb pontszámot kapta Magyarország az innováció területén (3,2 pont a tavalyi 3,4 pont után). Ezt hogyan értékeli a Hivatal és milyen okokat lát emögött, illetve milyen megoldásokat, lépéseket lát arra, hogy ez megváltozzon?
Az anyag szerint az egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok közötti együttműködések nagyon gyengék, amelynek egyik folyománya, hogy a vállalatok technológiai kapacitása elmarad a világszínvonalhoz képest, (noha ha saját fejlesztéssel nem is, de know-how vagy licenc vásárlással fel tudnának zárkózni a jelenlegi technológiai világszínvonalhoz). Ezt a témát hogyan látja a Hivatal, illetve milyen lépéseket tett/tesz ennek megváltoztatására?
- "A rangsorok értékelését illetően figyelembe kell venni, hogy az ezeket publikáló szervezetek az országok innovációs teljesítményéről szóló megállapításaikat milyen módszertanokra, milyen mintára és milyen nyilvánosan hozzáférhető, validált adatbázisra alapozzák. Bármely rangsor közzétételéhez kapcsolódó kommunikációt megelőzően az NKFI Hivatal kívánatosnak tartja a megállapítások alapjául szolgáló adatbázis és módszertan szakszerű és kritikus vizsgálatát, és ösztönzi annak érvényesítését a hírszolgáltatásban. Különös tekintettel arra, hogy ezek a rangsorokat kommentáló összeállítások gyakran egymásnak ellentmondó megállapításokkal jelennek meg.
- Elegendő csak az alig több mint egy hónappal ezelőtt, a legtöbb híroldalon (így 2016. augusztus 17-én a portfolio.hu-n is) nemzetközi összehasonlításban is jelentős sikerként közölt adatot idézni. Eszerint hazánk két helyet javított és 33. helyen áll az innovációs világranglistán, amelyet az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) tett közzé.
- Érdemes a közelmúlt híreivel is összevetni a most közölt eredményt. A kormányzat hazai kutatásfejlesztés és innováció iránti elkötelezettségének megítéléséhez javasolt az NKFI Hivatal jogelődjének kezdeményezésére, az Európai Bizottság által felkért szakértők elemző munkájának eredményeként elkészült jelentést is áttekinteni, amely elismeri a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer folyamatban lévő átalakítását. A szakértők jelentésükben rámutattak, hogy a terület valódi, strukturális megújulása változást hozhat a gazdaságban is a magyar tudományos kiválóság és az innovatív, nemzetközi vállalatok jelenlétének kiaknázásával és az állami K+F ráfordítás fenntartható növelésével.
- A magyar kormány tudásgazdaság fejlesztésére irányuló ambícióit, elképzeléseit és intézkedéseit külön kiemelte a jelentés bemutatásakor Robert-Jan Smits, az Európai Bizottság kutatás-fejlesztésért felelős főigazgatója. Hozzátette, elismeri a kutatásfinanszírozásért felelős döntéshozók bátorságát, amelynek köszönhetően az NKFI Hivatal létrehozásával párhuzamosan és a rendszer megújítása közepette is felvállalták a Peer Review folyamatban való részvételt. Hangsúlyozta, több alkalommal meggyőződhetett arról, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vezetése eltökélt a források átlátható, koordinált és kiválósági szempontú felhasználásában.
- Amint a WEF anyaga is rámutat a magyar kutatóintézetek és technológiai vállalatok erősségére, úgy a szakértői panel elnöke, Mark Ferguson is kiemelte: "Magyarország tehetséges. Kedvező tehát a startpozíció, az elkezdett folyamatok jó irányba tartanak. Számottevő haladást sikerült már eddig is elérni, de további reformokra is szükség van."
- Az NKFI Hivatal 2015. januári létrehozásával biztosítottá vált a kutatási és innovációs szakpolitikák kormányzati szintű összehangolása, valamint a kiszámítható finanszírozás és a hatékony és átlátható K+F+I-finanszírozás stabil intézményi hátterének megteremtése.
- Emellett az NKFIH a kutatásfejlesztést és az innovációt integrált szempontrendszerben törekszik ösztönözni a komplex versenypályázati portfólió felhívásain keresztül.
- A hazai kutatásfejlesztés és innováció és ezen keresztül a gazdaság versenyképességének további erősítéséhez tényleges hozzájárulás, hogy az első pályázati szakasz támogatói döntéseivel 2016 szeptemberére valamennyi KFI célcsoport jelentős forráshoz jutott, és csaknem 200 milliárd forint uniós és magyar, kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) célú forrásról született támogatói döntés az első értékelési fordulókban a tavaly és idén meghirdetett pályázatokon."
A WEF anyaga szerint a 8 régiós ország közül 4 területen a legalacsonyabb a versenyképességi pontszáma Magyarországnak, az egyik ezek közül a technológiai háttér (4,5 pont). Hogyan lehetne ezen változtatni, a Hivatal milyen kiutakat lát, illetve milyen lépéseket tett ennek érdekében?
- "A nemzetközileg versenyképes kutatásfejlesztés feltétele a korszerű infrastruktúra. A hazai kutatási infrastruktúra folyamatos fejlesztésének szükségességét felismerve jelent meg pályázati felhívás kutatási infrastruktúra fejlesztésére vonatkozóan a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program részeként 20 milliárd forintos, a Versenyképes Közép-Magyarországért Operatív Program keretében pedig 6 milliárd forintos keretösszeggel.
- A "Kutatási infrastruktúra megerősítése - nemzetköziesedés, hálózatosodás" elnevezésű, felhívás azt is célozza, hogy közfinanszírozású kutatóhelyek beruházásai intézményi szinten koordináltak legyenek és egyes szakterületek szintjén is együttműködések alakuljanak ki az intézmények között, annak érdekében, hogy a források hatékonyan hasznosuljanak és a legjobb technológiák legyenek elérhetők az országban. Azaz egy-egy szakterület intézményei ne egymástól függetlenül tervezzenek beruházást, hanem több intézmény együttműködésével és az infrastruktúra közös alkalmazásával, így a forrás hatékonyabb felhasználásával az elérhető legkorszerűbb, élvonalbeli technológia érkezhessen az országba.
- A hazai kutatási infrastruktúra megerősítését célzó A "Kutatási infrastruktúra fejlesztése - nemzetköziesedés, hálózatosodás" (GINOP 2.3.3.) című pályázati konstrukció első fordulójának nyertes projektjeinek listája itt érhető el."
A nyolc régiós ország között az egyik legalacsonyabb pontszámot kapta Magyarország az innováció területén (3,2 pont a tavalyi 3,4 pont után). Ezt hogyan értékeli a Hivatal és milyen okokat lát emögött, illetve milyen megoldásokat, lépéseket lát arra, hogy ez megváltozzon?
- Érdemes ezzel kapcsolatban a közelmúltban megjelent Innovation Union Scoreboard adatait is figyelembe venni, amely a régióban kedvezőbb helyre sorolja Magyarországot:
-
- Azt is figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy a legfrissebb hazai statisztikai adatok alapján a vállalkozások K+F ráfordítása - 2015-ben mintegy 230 milliárd forint - folyamatosan növekszik.
- A vállalkozások KFI tevékenységét ösztönző, kiszámítható finanszírozási hátteret biztosító versenypályázati rendszer kialakítása éppen ennek a tendenciának hosszú távú fenntartását célozza. A tudásintenzív, innovatív vállalkozásokat több, egymást kiegészítő pályázati konstrukció is ösztönzi a jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák házon belüli kifejlesztésére.
- A versenypályázati portfólió vállalati kutatásfejlesztést ösztönző elemeiből, az NKFI Alap és az EU-s operatív programok forrásaiból várhatóan mintegy 230 milliárd forint keretösszeggel jelenhetnek meg vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó pályázatok és közel 200 milliárd forintos keretösszeggel várhatók visszatérítendő támogatásokra vonatkozó konstrukciók.
- Uniós finanszírozással a "Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása" (GINOP 2.1.1) program a kevésbé fejlett konvergencia régiók, míg a hasonló VEKOP felhívás a Közép-Magyarország régió számára került meghirdetésre. Ezeket a programokat egészíti ki hazai forrással az NKFI Alap hasonló célú felhívása (VÁLLALATI KFI_16), amely szintén a közép-magyarországi pályázóknak szól.
- Erre az első benyújtási határidőig 237 db pályázat érkezett be, összesen mintegy 60 milliárd Ft támogatási igénnyel; a beadott pályázati programok összköltsége meghaladja a 98 milliárd Ft-ot.
- A Nemzetgazdasági Minisztérium a napokban tette közzé az európai uniós forrásból finanszírozott GINOP 2.1.1 felhívás első pályázati fordulójának nyerteseit - a lista a felhívás szakpolitikai felelőse, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal honlapján is elérhető. Ennek alapján a Közép-Magyarország régión kívüli cégek összességében 68 milliárd Ft-ot meghaladó támogatással valósíthatnak meg 247 vállalati kutatás-fejlesztési programot, amelyek összköltsége meghaladja a 128 milliárd Ft-ot.
- A Közép-Magyarország régió számára meghirdetett VEKOP 2.1.1-15 tükörpályázat rendelkezésre álló keretösszege 15 milliárd Ft, a felhívás első szakaszában beérkezett - összesen 45 milliárdos támogatási igényű - 217 pályázat értékelése jelenleg is zajlik."
Az anyag szerint az egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok közötti együttműködések nagyon gyengék, amelynek egyik folyománya, hogy a vállalatok technológiai kapacitása elmarad a világszínvonalhoz képest, (noha ha saját fejlesztéssel nem is, de know-how vagy licenc vásárlással fel tudnának zárkózni a jelenlegi technológiai világszínvonalhoz). Ezt a témát hogyan látja a Hivatal, illetve milyen lépéseket tett/tesz ennek megváltoztatására?
- "Az Európai Bizottság hazai KFI rendszerről készült áttekintése is rámutat arra, hogy szélesíteni szükséges a magyarországi innovációs bázist, amely jelenleg néhány meghatározó vállalatra koncentrálódik és pozitív gazdasági hatások elérésének érdekében kulcsfontosságú az intenzívebb együttműködés a tudományos szféra és az innovatív vállalkozások között.
- Ezek a megállapítások visszaigazolják, hogy az NKFI Hivatal megfelelően súlyozta a KFI rendszer kihívásait, amikor a 2015-ben kidolgozott versenypályázati portfólióban a öt felhívás esetében, mintegy 147 milliárd forintos keretösszeggel kifejezetten a tudástranszfert, a vállalkozások és a közfinanszírozású kutatóhelyek közötti együttműködést ösztönzését jelölte meg célként.
- A Versenyképességi és Kiválósági Programok (GINOP, NKFI Alap), valamint a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központok (GINOP, NKFI Alap) létrehozásával konstrukciók jöttek létre, melyek kifejezetten a vállalatok és a felsőoktatási intézményekben működő kutatóhelyek hosszú távú együttműködését ösztönzik.
- A "K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések" (GINOP 2.2.1) című felhívás célja a hazai vállalkozások, kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények közötti dinamikus együttműködés ösztönzése, üzletileg is hasznosítható tudományos eredmények elérése érdekében. A rendelkezésre álló keretösszeg 2016-ban 80 milliárd forint. A pályázatok elbírálásáért és a döntéshozatalért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján most közzétett döntés alapján 23 pályázati program valósulhat meg az innovatív vállalkozások és kutatóhelyek közötti együttműködések keretében, melyek esetében a megítélt támogatás összértéke mintegy 25,7 milliárd forint.
- A K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések program nyerteseinek listája itt érhető el.
- Az innovatív vállalkozások és kutatóhelyek közötti együttműködéseket célzó GINOP 2.2.1 program esetében már a következő értékelési fordulóra készülhetnek a pályázók: a módosult felhívás alapján újra megnyílt a szakpolitikai véleménykérés online felülete az NKFI Hivatal honlapján és 2016. szeptember 30-i határidővel további projektjavaslatokra kérhető KFI szempontú szakpolitikai vélemény."
Forrás: Portfolio.hu