Hírek
Újrahasznosítható robotok és láthatatlan fizetés alakítják a gazdaságot
Robotizáció: újrahasznosítható gépsorok
Az első ipari robotot 1973-ban állították üzembe, mostanra viszont egyre több szó esik arról, hogy bizonyos iparágakban jelentős mértékben kiválthatják az emberi munkaerőt. Pontosabbak, gyorsabbak, és nem utolsó sorban olcsóbban dolgoznak. (Több millió munkahely szűnhet meg.)
Alacsony bérköltségeknél még nehéz volt kimutatni a robotkarok okozta megtakarításokat, de ma már folyamatosan nőnek Magyarországon a bérek (jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum is, kérdés, hogy fizetik ki a cégek), a gyártók pedig robotizációval ellensúlyozhatják ezeket az anyagi terheket – villantotta fel technológia egyik versenyelőnyét Lőrincz Gergely, a Robot-X Hungary Kft. vezetője a Piac & Profit K+F Innováció konferenciáján.
A magyar gyáriparba a Samsung hozta be először az integrált robotkaros gyártórendszereket és máig tartja magát a nézet, hogy a robotizáció elsősorban az autóiparban van nálunk jelen, de a technológia terjedésének köszönhetően ma már robotkarok szorgoskodnak a hazai vegyiparban, a műanyag-gyártásban, a fröccsöntő iparban is. Magyarországon 4700 robot működik üzemegységekben, ebből 4200 a hazai autógyárakban. (Az Audinál 2300, a Suzukinál 600, a Mercedesnél 1100, a GM Opelnél 200) Az elmúlt években a magyar vállalkozások 450-500 millió eurót költöttek robotikai fejlesztésekre.
Az új generációs robot-gépsoroknál már fontos szempont az újrahasznosíthatóság, ami fontos változást jelent. Eddig a “célgépek” domináltak, amelyeket egy bizonyos termék elkészítésére terveztek meg, az új gépsorok viszont 70-80%-ban átállíthatók új termékre – mondta a szakértő. A jövő a kamerás rendszerekkel bíró, szenzoros, emberek és járművek mozgását érzékelni képes robotokban van. Ezek már kétkarúak és imitálják az emberi kéz mozgását, önjáróak és tanulásra is képesek. A szakértő szerint a következő 10-15 évben mindennapi életünknek is részévé válnak a robotkarok. Aki nem szerette a Terminátort, annak ez sem lesz kedvére, de előbb-utóbb be fog következni – mondta Lőrincz Gergely.
Biotechnológia: főleg gyógyászati alkalmazás
A lakosságnak homályos fogalmai vannak a biotechnológiáról, javarészt csak negatív dolgokat értenek ezalatt, a többségnek a klónozás, génmódosítás, mesterséges “frankenfood” jut eszébe. Pedig ide tartozik a bioüzemanyag, a veszélyes hulladékok feldolgozása, a szennyvíztisztítás, a gyógyszerfejlesztés, melyek eredményeit “pozitívan lehetne kommunikálni, de ezek nem jelennek meg a médiában” – mondta a konferencián Ürge László, a a DBH Group igazgatósági tagja, az EuropeBio Emerging Enterprise Board tagja.
Nemzetközi szinten a biotechnológia kétharmadát az orvosi célú felhasználás teszi ki (Magyarországon ez 50%). Nagy távlatokat rejt a “humán őssejtvonalak, géneditált vonalak fejlesztése”, a szövetek előállítása 3D-s printeléssel, valamint az emberi agy modellezése gépen, illetve a tudat képességeivel felérő intelligencia nyújtása chipen. A génelemzés olyan mennyiségű adatot termel, hogy ezen adattömegek intelligens elemzésére már csak nagy teljesítményű gépek képesek, ezért a biotechnológia a Big Data képességeire is nagyban támaszkodik.
A technológia sok esetben már nagyon is hasznos a mindennapi életben: például vannak cégek, amelyek képesek néhány diagnosztikai adatból megmondani, melyik gyógyszerre reagál jól egy adott beteg az elérhetőek közül. Ez hasznos lehet többek között a kemoterápiás kezelésnél, mert nem kell olyan gyógyszert beadni a páciensnek, ami több kárt tesz, mint amennyit segít, hanem egyből ki lehet választani a valószínűleg leghatékonyabb kemoterápiás szert. (Van, ahol pedig vérből gyártanak életmentő gyógyszereket.)
Bankolás: észre sem vesszük, hogy fizetünk
Az államok és a bankok telenyomták a világot pénzzel. Nagy a likviditás. Alacsony a kamatkörnyezet. Mi hiányzik? Az innováció. Amihez piac és felhasználóbarát támogatási rendszer is kell – mondta Radics Sándor, az OTP Business igazgatója. Aki szerint a jó hír az, hogy visszatért a hosszú távú hitelezés. 3-150 millió hitelek hívhatók le 180 hónapos, azaz 15 éves futamidővel.
A startupoknak, melyek léte egy-egy innovatív ötlettől függ, azonban nehéz hitelhez jutniuk. Radics szerint a faktorálás lehet a megoldás: ha valaki teljesített egy munkát, s van róla papírja, hogy a megrendelő tartozik neki, ezt a kötelezettséget egy banknál már kölcsönné lehet változtatni.Véleménye szerint egyenesen a faktorálás a legegyszerűbb forráshoz jutási forma.
A céges finanszírozás mellett a személyes pénzügyekben is nagy a változás. Ügyeink nagy részét ma már a neten intézzük, ezért érthető, hogy a közösségi szolgáltatók is elkezdenek bankolni (AliPay, Twitter, Kickstarter, Facebook). Stílszerűen szólva előbb-utóbb odajutunk, hogy “a hölgyek jegygyűrűjében lesz a pénz”, fogalmazott Radics Sándor. Nem olyan elképzelhetetlen, ha figyelembe vesszük, hogy a hordható okos eszközök egyre több funkciót képesek ellátni. Radics vicce tulajdonképpen azt érzékeltette, hogy a “bank olyan környezetet alakít ki, amelyben nem vesszük észre, hogy fizetünk”. (A PayPal kelet-európai értékesítési vezetője is ezt ecsetelte korábban a Piac & Profitnak.) Annál is inkább, mert a szakértő szerint hamarosan az is megtörténhet, hogy a Big Data segítségével “beazonosítson és leminősítsen” egy pénzintézet a bankszámla megnyitásakor, anélkül, hogy egyszer is betettük volna a lábunkat a bankfiókba – vagyis teljesen elfelejthetjük a ma még kötelező személyes azonosítást.
Infotec: jön a demokrácia?
A 90-es években még két külön dolog volt a távközlés és az informatika, de az ezredfordulóra eggyé váltak a mindent átalakító digitalizáció jegyében. A dolgok internete új kutatási területeket nyit meg, lehetővé teszi az egymástól távoli felek együttműködését, akár sok szereplő aktív hozzájárulását is (crowdsourcing), valamint a hagyományos termékek “okosítását” – mondta Frischmann Gábor, a Vialto Consulting vezető tanácsadója.
A trend itt is az öntanuló rendszerek érvényesülése, melyek az üzleti folyamatoknak már valós idejű, tényalapú menedzsmentjét lesznek képesek végezni.
A vállalkozásoknak mindez olyan előnyökben csapódik le, mint a növekvő piacméret (a felhő nem ismer piaci határokat), a dolgok internete miatti többszöröződés, a kihatások mennyiségi megugrása. Eközben csökkennek a belépési korlátok. Alacsonyabbak az indulóköltségek, kivitelezhető a mikro-gyártás kis darabszámban, személyre szabással, akár tömegfinanszírozással is.
Forrás: Piac&Profit