fenntarthatóság

A kreatív ipar és a divatipar képviselői is gondolják át, hogyan tudnak hozzájárulni az Európai Hulladékcsökkentési Hét magyarországi programjaihoz, amelyek száma már meghaladja a 300-at – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

Lassan félidőhöz érkezik a szlovén-magyar együttműködés keretében megvalósuló projekt, melynek támogatásával 15 regionális szervezet hatékony lépéseket tesz a fenntartható fejlődés irányába.

„A pandémia második fázisában enyhe optimizmusra utalnak az energiafogyasztási adatok, az iparág az első hullám után már nem számít olyan hatalmas sokkra, mint amilyet az év első felében lehetett tapasztalni. Az energetikai innovációt ugyanakkor nem veszélyeztetik a jelenlegi folyamatok” – mondta lapunknak Czinege Kornél, az MVM Csoport villamosenergia-nagykereskedő vállalata, az MVM Partner Zrt. vezérigazgatója.

A Fujitsu globális szolgáltatási szervezetének napokban bemutatott kísérleti programja mélyíti a vállalat elkötelezettségét az ENSZ fenntartható fejlődési céljai (SDG-k) iránt. Az azonnali hatállyal induló kezdeményezés keretében a globális szolgáltatási szervezet 5800 dolgozója kísérleti jelleggel virtuális közösségeket hoz létre, amelynek tagjai a szervezeti és földrajzi határokon átívelve kommunikálnak és működnek együtt egymással, miközben felelős szerepet vállalnak a pozitív társadalmi változások eléréséért végzett munkában.

A fast fashion, azaz a gyorsan készülő ruhák korszakát éljük: a bevásárlóközpontokban a legtöbb ruházati bolt ebbe a kategóriába sorolható. A textilipar és a ruhagyártás a leginkább környezetszennyező iparágak közé sorolható, de a fenntarthatóság trendi lett az elmúlt években a divatszakmában – hangzott el a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány Otthon is Műhely c. beszélgetésében.

Fennáll a veszély, hogy a koronavírus-járvány által okozott egészségügyi veszélyhelyzet és gazdasági válság hatására gyengülhet a tiszta energia technológiák fejlesztését célzó innovációs tevékenység, miközben éppen az erőfeszítések fokozására lenne szükség a klímaváltozás megfékezése érdekében. Amennyiben pedig nem sikerül gyorsítani a kibocsátáscsökkentést lehetővé tevő új megoldások kutatását és fejlesztését, úgy a klímasemlegesség sem lesz elérhető 2050-re - áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új jelentésében (Clear Energy Innovation).

Reprezentatív felmérést készített a WWF Magyarország arról, hogy mely környezeti problémákat érzi a legégetőbbnek a magyar városi lakosság, kitől várják az emberek a megoldást, és ők maguk milyen új környezettudatos szokásokat vezettek be az életükbe.

Az IKEA felméréséből az is kiderült, hogy a magyarok szerint a magáncégek fő feladata a környezetvédelem népszerűsítése.

Egyebek mellett e fontos szempontra is felhívta a figyelmet az Alteo Nyrt. vezére, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) elnöke. Úgy véli, a koronavírus, számos negatív hatása mellett, a fenntarthatóság szempontjából lehet pozitív is.

Megéltük, hogy egyetlen vírus leterítette a világgazdaságot. Akkor mi fog történni a klímaváltozás visszafordíthatatlanná válása után? Az újrakezdés nagyon jó alkalom az energiafogyasztásunk teljes átgondolására és új alapokra helyezésére, a hulladéktermelés azonnali abbahagyásával járó termelési rendszerek, életmód, a fogyasztási szokások megváltoztatására.

A zero waste szemlélet egy-két generációval ezelőtt a vidéki háztartásokban magától értetődő volt, ma viszont folyamatos tervezést és előrelátást igényel. Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy a fogyasztói társadalom legtöbb produktuma előre csomagolt vagy eldobható, ezért néha valóságos stratégiai játéknak tűnik, hogy elkerüljük a felesleges pazarlást.

A világnap célja, hogy felkeltse az emberek felelősségtudatát, és rávezesse őket arra, hogy mindenkinek magának kell tennie a természetes, épített, társadalmi és belső környezet megóvásáért.

A csomagolás területén jelentkező környezeti problémákat négy alapvető és egymással összefüggő területbe foglalhatjuk össze: a természeti források zsugorodása, megjelenő környezeti hatások a csomagolás és csomagolási termékek termelésekor, a csomagoláskor és szállításkor, mérgező anyagok tartalma és migrációja, hulladék csomagolás és ennek kezelése.

A csomagolási ipar egy igen dinamikus ágazat. Nemcsak hogy állandóan az intenzív technológiai fejlesztésnek van kitéve az alap- és segéd- csomagolási anyagok területén – a csomagolási és disztribúciós technikáknak, hanem folyamatosan követnie kell az új termékek fejlődését, a változó társadalmi szokásokat, az értékesítési módszert és fogyasztást. Ugyanakkor állandóan a közvélemény nyomása alatt áll a környezetre gyakorolt hatásai miatt. Ehhez csatlakoznak az egyre szigorúbb környezetvédelmi jogszabályok és szabványok.

A Széchenyi 2020 keretében megjelent „Napelemes rendszer telepítésének támogatása mikro-, kis- és középvállalkozásoknak” című (GINOP-4.1.3-19 kódszámú) pályázati felhívás 2020. április 27-től ideiglenesen szüneteltetésre került!

Az ENSZ-főtitkár a Föld napján azt kéri a világ kormányaitól, hogy a koronavírus-járványra adott gazdasági válaszaikban törődjenek a klímaváltozás „még mélyebb vészhelyzetével”.

A projekt egy olyan módszert mutat be, mely a széndioxid (CO2), nitrogén oxid (NOx) és a szállópor koncentrációt (PM10) csökkenti a zéró-kibocsátású járművek (ZEV) városi közlekedésbe történő bevezetésével. Az elektromos hajtású járművek által felhasznált energia megújuló és tiszta energiaforrásból származik. A pilot projektek keretében hat európai városban lehet az e-járműveket tesztelni, köztük Győrben is.