Európai Unió

Az Európai Kiberbiztonsági Hónap az informatikai rendszerek tudatosabb használatára és a szabályos adatkezelésre hívja fel a cégek figyelmét

Megjelent az Európai Unió rendelete a mesterséges intelligencia fejlesztéséről, forgalmazásáról és használatáról. A szakértők szerint a jogszabály nagyobb jelentőségű lesz, mint az utóbbi években sokat emlegetett uniós adatvédelmi rendelet, a GDPR. Éppen ezért érdemes már most felmérni az érintett cégeknek, hogy hol tartanak az előírások teljesítésében, és mit kell tenniük, hogy megfeleljenek a szigorodó szabályoknak.

Téves az az elképzelés, hogy a mai technológiai környezetben – gondoljunk csak a mesterséges intelligencia ugrásszerű fejlődésére – bármilyen vállalati érték biztonságban van az optimális kibervédelmi feltételek megteremtése nélkül. Míg korábban ennek kiépítése vagy elhanyagolása kizárólag a vezetők kezében volt, ez most megváltozik. Négy és fél évvel a hatástalannak bizonyuló NIS irányelvet követően az Európai Unió 2022-ben elfogadta és kihirdette a szélesebb kört érintő NIS2 irányelvet. Bár a kibertan törvény hatályba lépésének dátuma október 18-a, de az érintetteknek már most el kell kezdeniük a felkészülést, hogy a kijelölt határidőre képesek legyenek megfelelni az elvárásoknak.

A mesterséges intelligencia láthatatlan módon szövi át az életünk minden egyes területét. Vajon hol kezdődik a szabad akarat, és hol kapcsolódik be az MI? Idővel kiváltja majd az emberi erőforrást vagy támogatni fogja? Kész Ákos Tamás, a Königsberg Consulting elemzőjével sorra vesszük, hogy az öntanuló rendszerek hogyan változtatják meg a mindennapokat szervezeti szinten, és milyen veszélyeket jelenthet, ha korlátozás nélkül hozzáférhetővé válik.

Az Európai Bizottság útnak indította a Women TechEU nevű uniós programot, amely mélytechnológiával, vagyis az új tudományos, illetve kézzelfogható innovációs eredményeken alapuló technológiával foglalkozó, nők által vezetett induló és innovatív vállalkozásokat, az úgynevezett start-upokat támogatja, a finanszírozásra november 10-éig lehet jelentkezni – közölte az uniós bizottság kedden.

Az Európai Bizottság kedden elfogadta a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramjának 2021-2022-re szóló munkatervét, amelyben 14,7 milliárd euróval támogat olyan területeket, amelyek elősegítik a kettős – zöld és digitális – átmenetet az Európai Unióban.

A Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram küszöbön álló indulása alkalmából a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal az Innovációs és Technológiai Minisztériummal együttműködésben 2021. március 29-én magas szintű online hazai nyitóeseményt szervezett.

Az Európai Bizottság a mai napon elfogadta a Horizont Európa első stratégiai tervét. A Horizont Európa az EU új kutatási és innovációs programja, amely folyó árakon 95,5 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik.

Középpontban öt beruházási prioritás, amelyek tekintetében az Unió a legalkalmasabb az eredmények elérésére

Dr. Nagy Annamária interjúban mondta el, hogy az egyik legnagyobb baj a tévhitek sokasága, amik évekig megmaradnak az emberek fejében.

Soha nem látott méretű források érkeznek a magyar gazdaságba a vállalkozások fejlesztésére a 2021-2027-es európai uniós pályázati ciklusban - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kedden, Dunakeszin.

A gazdasági növekedés alapvető mozgatórugója a kutatás és fejlesztés. A kutatók reputációja várhatóan tovább nő a koronavírus-járvány nyomán, és az is egyértelművé vált, hogy a k+f ereje számos fél együttműködésén alapszik, szemben a jelenleg uralkodó rendszerrel, amikor egy-egy vállalatban vagy országban elszigetelten valósul meg.

A következő tíz év alatt a városi buszállomány fele cserélhető le kormányzati és európai uniós források felhasználásával minimális karbonkibocsátású elektromos autóbuszokra – közölte pénteken Zalaegerszegen az innovációs és technológiai miniszter.

A kormány a lehető legtöbb segítséget megadja a magyar vállalatoknak ahhoz, hogy sikerrel pályázzanak közvetlenül is uniós forrásra, ezért újraindítjuk – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) közreműködésével – a kkv-knak szóló mentorprogramunkat, amelynek keretében térítésmentesen kaphatnak gyakorlatorientált felkészítést a jelentkezők – jelentette be Schanda Tamás a közösségimédia-oldalán.

Már folyamatban van a 2021-2027-es időszak uniós társfinanszírozású programjainak itthoni tervezése, és a forráselosztás során az életszerűség, a rugalmasság és az ügyfélbarát jelleg elvet követik – jelezte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában szerdán tartott országos kkv-fórum nyitórendezvényén Szepesi Balázs. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára elmondta: a forráselosztás során a fő terület a gazdaságfejlesztés, az innováció, a foglalkoztatás és felnőttképzés, a szakképzés és felnőttoktatás, a turizmus lesz.

Az Európai Bizottság 166,7 milliárd eurós uniós költségvetést javasolt 2021-re, amely az európai gazdaság fellendítésére, a beruházások mozgósítására, valamint a pénzpiacok támogatására összpontosít - jelentette be Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke szerdán. A költségvetést kiegészíti még az Új Nemzedék (Next Generation EU) elnevezésű uniós helyreállítási alap, amelyről (illetve magáról a 2021-2027-es költségvetésről) még nem tudtak megállapodni a tagállami vezetők.

Az Európai Bizottság ma közzétette a 2020. évi európai innovációs eredménytáblát, mely 2019. évi adatokon alapul. Az eredménytábla azt mutatja, hogy EU-szerte továbbra is javul az innovációs teljesítmény, mely immár második éve meghaladja az Egyesült Államokét. Ugyanakkor Európának többet kell tennie azért, hogy felzárkózzon azokhoz az országokhoz – például Dél-Koreához, Ausztráliához és Japánhoz –, melyek világszinten élen járnak az innováció terén. Magyarország a tavalyihoz hasonlóan az EU országai között idén is a 23. helyen áll.