kutatás

A Nemzeti Tudománypolitikai Tanács döntése alapján megszületett a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap idei Programstratégiája, amely immár részleteiben is megismerhető. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter tavaly decemberben már bejelentette, hogy 2025-ben az NKFI Alap hazai forrásai és a GINOP Plusz innovációs célú pályázatai együttesen mintegy 215 milliárd forintnyi támogatást kínálnak a magyar kutatási és innovációs ökoszisztémának.

Igazi kuriózum az a vizsgálat, amelyet a győri Széchenyi István Egyetem Építőanyag- és Szerkezetvizsgáló Laboratóriumában végeznek az intézmény munkatársai. Feladatuk egy piaci bevezetés előtt álló termék, a rozsdamentes acélból készített, hullámos gerincű gerenda viselkedésének feltérképezése. A hullámos kialakítás jelentősége, hogy a gerinc merevsége nagyobb a hagyományos, egyenes gerinchez képest, ezáltal csökkenthető a profil vastagsága, súlya, végső soron bekerülési költsége és az előállítás környezeti terhelése is.

A legtöbb mikro- és kisvállalkozás – bár vannak fenntartásai – felismerte, hogy a mesterséges intelligencia a vállalkozások működtetésére is hatással van, komolyan kell venni. A Telekom friss, reprezentatív kutatásából* kiderült, bár a válaszadók nem gondolják, hogy az AI megkerülhetetlen, már most számos területen beépíthetőnek látják a működésükbe.

Minden eddiginél több, összesen 2249 egyetemista és fiatal oktató nyert támogatást a 2023/2024-es tanévre az Új Nemzeti Kiválóság Programból. A program 3,5 milliárd forintos keretösszegére országszerte 25 résztvevő egyetemen lehetett pályázni

Az üzleti döntéshozók 42%-a szerint az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák már ma is kihívást jelentenek működésük során, és még többen vélik úgy, hogy ez fokozódni fog a jövőben – derül ki az Ericsson IndustryLab kutatásából, amelyben 30 ország, köztük hazánk vállalatvezetőit és alkalmazottait kérdezték az üzleti ellenálló képességről. A felmérés szerint a magyar válaszadók a természeti katasztrófáktól kisebb arányban tartanak, de a globális átlagnál érzékenyebbek az energiaválságokra. A jelentés arra is rávilágított, hogy a kidolgozott alkalmazkodási stratégiával rendelkező cégek 90%-a elsősorban olyan technológiákba fektet, amelyek lehetővé teszik a távmunkát, a digitalizálást és az automatizálást, így hangsúlyosak az 5G-re irányuló fejlesztések is.

Tanulmánykötetben foglalta össze a Budapesti Corvinus Egyetem CIAS Beszállító- és Iparfejlesztési Kutatóközpontja a magyarországi kis- és középvállalkozások innovációs képességének növeléséhez szükséges tudnivalókat. Az egyetem szerkesztésében közel húsz szakértő értékelte a szektor helyzetét, azonosítva a kihívásokat és javaslatokat fogalmazva meg a fejlődésre.

Egy év alatt több mint 250 000-rel növekedett a női kutatók száma az Európai Unióban, ez a szám azonban még mindig kevésnek minősül. Az Eurostat 2022-es felmérése szerint a korábbi évekhez hasonlóan a tagállamokban átlagosan 41 százalék a nők aránya a tudományos életben, de Magyarország alig 30%-os mutatóival sereghajtó a kontinens országai között. Ahhoz, hogy ez a szám növekedni tudjon, olyan programokra, ösztöndíjakra van szükség, amelyek támogatják a női kutatókat, hogy ne kényszerüljenek a pálya elhagyására sem társadalmi, sem egyéb nyomásra.

A dolgozók háromnegyede a járványhelyzet elmúltával is szeretne rugalmasan, otthonról dolgozni - derül ki a Microsoft friss globális felméréséből. A munkaadóknak alaposan át kell gondolniuk miként alakítják át a munkavégzés feltételeit, ugyanis a távmunka nemcsak a legtehetségesebb munkakeresők szerződtetését, hanem a munkahelyváltást is megkönnyíti.

A döntően közép- és nagyvállalatoknál dolgozó, megkérdezett hazai szakemberek optimisták cégük idei üzleti teljesítményével kapcsolatban, közel 40%-uk szerint a forgalmuk még 2021-ben eléri a járvány előtti szintet – derül ki a ’Randstad HR Trends Survey 2021.’ kutatásából. A felmérés szerint a vállalatok 38%-a tervezi a jelenlegi dolgozói létszám bővítését 2021-ben, míg harmaduk már az üzleti év első felében így tenne.